Kós Károly 140. születésnapján, a Magyar Építészet Napján, elegáns körülmények között, a köztársasági elnök jelenlétében adták át az építészet díjait. Kik kapták és miért?

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző kelet-európai, ill. közel-keleti országokba (Grúzia, Törökország, Jordánia, Ukrajna, Bulgária, stb.) invitálom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészeken található kedvenc épületeimet és városaimat.

Ha külföldön járunk, természetesnek vesszük, hogy meglátogatjuk a nevezetes egyházi épületeket, megnézzük a híres freskókat, szobrokat, elolvassuk a ház gyakran kalandos történetét. De belegondoltunk már abba, hogy Budapesten is hasonlóan izgalmas templomok, zsinagógák vagy épp kápolnák vannak?

Célegyenesbe fordult a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése, amely a következő hetekben, hónapokban be is fejeződhet.

Ma jelentették be azokat az épületeket és terveket, amelyeket a nemzetközi szaktekintélyekből álló előzsűri választott a döntősök közé több, mint 130 jelentkező közül. A Média Építészeti Díja célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs építészet eredményeire és arra, hogy épített környezetünk formálása a szakma és az értő nyilvánosság közös ügye.

Málnai Béla, Kozma Lajos, Malonyay Dezső, Kós Károly, Eliel Saarinen, a Bálint és Jámbor építésziroda, a Vágó-fivérek: A Ház folyóirat I. évfolyamának szerzői, közreműködői, témái a századelő – ahogy a lap megfogalmazta – „magyarul modern” építészetének, művészetének és a hozzá közelálló külföldi irányzatoknak széles palettáját tárják elénk.

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.