A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Többszáz éves könyveket, díszes bibliákat, páratlan gyűjteményeket is tartalmaz a veszprémi Érseki Palotában található Koller-könyvtárszoba. A helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálják, a munka lassan a végéhez közeledik, és a könyvritkaságok is visszatérhetnek helyükre.

A XXI. Nemzetközi Építészkongresszust az Értékalapú építészet témakörében a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Dr. Koltai Lajos Sportközpontjában rendezték meg 2024. március 8-án. A vitaindító előadást Ulf Meyer, a Berlini Egyetem építészetkritikus professzora tartotta. Az eseményen 650-en vettek részt. 

Nepomuki Szent János és Szent Walburga szobra (valamint a szentek élete) az Érd Ófalu építészeti emlékei harmadik részének alkotói.

A Magyar Földrajzi Múzeum Érden című cikk második része a múzeum kertjében létesített Szoborpark leírásának folytatását, Almásy László, Sáska László és Vámbéry Ármin büsztjét és munkásságát, egy rendkívüli tárgyi műszer, az ekvatorális napóra bemutatását, továbbá a múzeum célját és állandó kiállításainak ismertetését tartalmazza.

A tervezés kezdetétől Wágner László vezetésével készültek a tervek. 1962 decemberétől indult el, a tervpályázat elfogadását követően, az IPARTERV-be, 1968-ig a beruházási tervek dokumentálását végezte, és 1971-ben az épület alapkő-letételével fejeződött be a munkája. A tervek módosítását Magyar János jegyezte.

A Budavári Palota rekonstrukciójáért a Várkapitányság felel, a munka a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg. A déli összekötő szárnyban újonnan kialakított egykori Szent István-terem a rekonstrukció első megvalósult eleme, amely a mai naptól, 2021. augusztus 20-ától minden érdeklődő előtt nyitva áll.

Hatalmas feladat is egy nagyszerű emberről megemlékezni, akiről a századforduló építészeti emlékein keresztül Kolozsvártól Szombathelyig, Pozsonytól Fiuméig felejthetetlen, emblematikus épületek tanúskodnak. Munkáiról beszélni, életútjáról írni néhány sorban szinte lehetetlenség.

A több évig tartó korhű rekonstrukció a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában összesen 2,4 milliárd forintból valósult meg a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül.

Az eredetileg tervezett időpontban – 2020. november 16 -án 16.00 órától –, azonban az időközben hatályba lépett korlátozó intézkedések miatt on-line megrendezésre került eseményt Dorosz Dávid klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes nyitotta meg, köszöntőt mondott Erő Zoltán Budapest főépítésze és Csapó Balázs a BÉK elnöke.

87 éves korában elhunyt a BUVÁTI ismert tervezője, a Kelenföldi Lakótelep, a Sugár bevásárlóközpont és számos városrendezési terv alkotója, Kovács Balázs építész. „Sajnos a koronavírus-fertőzéssel szemben még az ő optimizmusa és élni akarása sem volt elegendő.”

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.