A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Életének 88. évében, május 19-én elhunyt Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök. A sokoldalú építész a Tervlap.hu rendszeres szerzője is volt.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Az emlékkönyv bemutatója nem pusztán egy életmű felidézése volt. A rajzok, a családi történetek és a baráti visszaemlékezések együtt teremtettek teret egy személyiség körül. Egy este, ahol a múlt és a jelen egyszerre volt tapintható.

Megkapta a RIBA (Royal Institute of British Architects) által menedzselt UNESCO-UIA Építészképzések Akkredi-tációját a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Építész Szakmai Intézete, a kétéves minősítési folyamatot lezárva teljes és feltétel nélküli minősítést adott az akkreditálóbizottság.

A Hegyvidék modern építészete a két világháború között című kiállítás következő helyszíne a Barabás Villa. A kiállítást a Budapesti Városvédő Egyesület 12. kerületi csoportja állította össze, Beöthy Mária építész, a BVE 12. csoport vezetője és Surányi András grafikusművész. Épületfotók: Rosch Gábor építész és Maczkó Erzsébet fotóművész

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

Huszonhatodik alkalommal adták át a 2000-ben megalapított „Az Év Főépítésze” díjat. Évente két kategóriában adományozható elismerés: Az Év Főépítésze díjat aktív főépítész, míg a Főépítészi Életműdíjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló/vonult kiváló főépítész kapja.

A két fődíj mellett két szakmai különdíjat és három támogatói különdíjat vehettek át a nyertes épületek építészei a 2025. évi Év háza pályázat díjátadó ünnepségén a Symbol Budapestben. Idén összesen 31 lakóépületet és 23 középületet neveztek tervezőik a legismertebb és elismertebb, független építészeti pályázatra.

A Dél-Dunántúli Építész Kamara kezdeményezésére és lebonyolításában elkészült a Breuer Marcell Emlékpad, amely a világhírű pécsi születésű építész, tárgytervező és a Bauhaus kiemelkedő alakja előtt tiszteleg.

Idén először jelent meg a Nagy Bálint Építészeti Díj felhívása, amely kezdeményezés mögött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának tagjai állnak. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a fiatal építészekre, akiknek egyetemi tanulmányuk ill. annak befejeztével kezdődő pályájuk kezdeti eredményei egyszerre képviselnek magas építészeti minőséget, példamutató etikai alapállást és közösségért vállalt felelősséget.