Az emlékkönyv bemutatója nem pusztán egy életmű felidézése volt. A rajzok, a családi történetek és a baráti visszaemlékezések együtt teremtettek teret egy személyiség körül. Egy este, ahol a múlt és a jelen egyszerre volt tapintható.

Kós Károly születésének napján, december 16-án a Pesti Vigadóban adták át, az állami építészeti díjakat és a Kós Károly-életműdíjat.

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszust Budapesten, a Nemzeti Atlétikai Központ kongresszusi termében rendezték 2025. március 7-én, Társadalom és transzparencia az építészetben címmel.

Tavalyhoz hasonlóan a Magyar Építészet Napján adták át a Schönvisner-, Forster-, Mőcsényi-díjakat, a Pro Architectura díjat, a három Ybl-díjat, és a Kós Károly-életműdíjat. Sok kis épület tervezője is díjat kapott.

Idén nyolcan vehették át a legrangosabb magyarországi művészeti elismerést a Nemzet Művésze díjat, köztük három építész, belsőépítész is.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti ötletpályázatot hirdetett a Magyar Közlekedési Múzeum debreceni épületének tervezésére. A debreceni Kölcsey Központban tartott ünnepélyes díjátadón összesen 9 pályaművet jutalmaztak.

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja huszadik alkalommal mutatja be a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat.

Jókai Mór Névtelen vár című romantikus regénye 1877-ben jelent meg. Az író legromantikusabb írása, igen bonyolult cselekményekkel. A francia forradalomban kivégzett királynő, Maria Antoinette lányát, Mariet (Pap Vera) a forradalom és Napoleon elől őrzi és rejtegeti a Fertő-tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, a Magyarországra menekült emigráns francia főúr, Vavel Lajos gróf (Koncz Gábor).

Augusztus elején hirdetnének építészeti ötletpályázatot, a közlekedési múzeum számára kijelölt helyszín a debreceni BMW-gyár melletti szántóföld.

Középületekkel foglalkozó számunkban ezúttal múzeumot, irodaházat, bisztrót és egészségügyi központot is bemutatunk Budapesttől Berettyóújfaluig, Ausztriától Pozsonyig és vissza.