2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Új kiadásban jelent meg a 101 éves Dragonits Tamás építész, Szemtanúság – Emlékeim a budai Várnegyed helyreállításának évtizedeiből című könyve.

Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.

Idén először jelent meg a Nagy Bálint Építészeti Díj felhívása, amely kezdeményezés mögött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának tagjai állnak. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a fiatal építészekre, akiknek egyetemi tanulmányuk ill. annak befejeztével kezdődő pályájuk kezdeti eredményei egyszerre képviselnek magas építészeti minőséget, példamutató etikai alapállást és közösségért vállalt felelősséget.

Ősszel is folytatódik az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) Az építészet jövője című vitaestsorozata, amelynek 2025. szeptember 9-i témája az Ember és algoritmus. Az estek házigazdája változatlanul Katona Vilmos építészteoretikus, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram alumni ösztöndíjasa.

Az építészet jövője című beszélgetéssorozat harmadik alkalmán a hely szellemének témakörét járta körül meghívott vendégeivel a rendezvény házigazdája és moderátora, Katona Vilmos építészteoretikus.

Mennyire határozza meg a magyar építészetet a hely szelleme, és hogyan őrizhető meg a kulturális és történelmi identitás a kortárs tervezésben? Az építészet jövője című vitaestsorozat harmadik része a „genius loci” fogalmát és hazai vonatkozásait állítja középpontba.

Az építészet jövője témában indult sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó első rész után, amely Makovecz Imre örökségével foglalkozott, ezúttal az építészeti oktatás jövőjét, lehetőségeit vázolták fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Az esemény életre hívója és moderátora Katona Vilmos építészteoretikus.

Hogyan alakítja az építészképzés a jövő szakembereit, és mennyire felel meg a mai kihívásoknak? Az építészet jövője vitaestsorozat második részében március 18-án neves szakértők vitatják meg az építészeti oktatás helyzetét, kihívásait és lehetséges irányait.

Riken Yamamotót a tavalyi Nemzetközi Építészkongresszus egyik előadója hívta meg személyesen, Anne Lacatont évek óta próbálják meghívni, idén végül hajlandó egy online előadásra. Dr. Csanády Pál, a Metszet főszerkesztője a kongresszusszervezés műhelytitkairól nyilatkozik.

Megszületett a Budapest II. kerületi Frankel Leó és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására kiírt építészhallgatói ötletpályázat eredménye, amelyre 48 pályázat érkezett. A KÖZTI Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a vállalat 75. évfordulójára írta ki a jövő építészeit megszólítva pályázatot.

Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának, mert rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre.