Hogyan látják a magyar kivitelezők az árak, a költségek és a kereslet alakulását 2026-ban? A Daibau idei felmérése alapján a piac továbbra sem mutat egységes képet: a kivitelezők egyik része emelt az árain, mások viszont változatlan árakkal próbálnak versenyben maradni. Közben a következő évre többen készülnek áremelésre, de a tervezett korrekciók mértéke már mérsékeltebb.

Idén nyáron a horvát gazdaságot, beleértve az építőipart is, komoly károk fenyegetik. Ezek egyelőre nem mélyrehatóak, ez azonban június közepére, sőt, akár május végére is jelentősen romolhat, mind a tényleges kár, mind a veszélyérzet tekintetében. Sok tényező játszik szerepet, melynek egy oka van: az amerikai-izraeli-iráni háború.

Az iráni konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros lezárása sokkolta a globális energiapiacokat. Az európai építőipar számára ez 2022 elejére emlékeztet, amikor Oroszország ukrajnai inváziója példátlan energiaár-emelkedést váltott ki, amely gyorsan begyűrűzött az építőanyagárakba. De vajon megismétlődhet-e a 2022-es energiasokk?

Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román elemzője szerint ezeket a trendeket érdemes figyelni Románia lakásépítési piacán idén: az építési költségek bumerángszerű növekedése, a bérek és a fogyasztás csökkenése, a társasházak iránti jelentős érdeklődés, a kisebb méretű lakások és a jelzáloghitelektől való nagyobb függőség.

Romániában a lakásépítési engedélyek és átadások 2021 óta csökkennő pályán vannak. Az utóbbi két évben országosan is jellemző volt a lejtmenet, de egyik régiót sem érintette olyan súlyosan, mint Bukarestet – írja Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román elemzője. Elérte volna a piac a csúcsot, vagy ez csak egy átmeneti visszaesés?

Az EECFA kelet-európai régiójában a nem túl látványos oroszországi összkép mögött az épületépítési piac jelentős visszaesését várja az EECFA, míg Törökország építési piacán folytatódhat a fellendülés. Ukrajna építési piacán is optimista az EECFA, bár az még mindig történelmileg alacsony szinten van.

Németországban a magas építési költségeknek főként az új lakásépítésre van negatív hatása. A jövőbeli beruházások listája is rövidül az építési engedélyek számának csökkenésével. Igaz, a hosszú kivitelezés miatt 2023-ig stabilak voltak a projektbefejezési adatok, idén viszont csökkenés várható – véli Ludwig Dorffmeister, az Euroconstruct kutatója.

Másfél évvel a pusztító földrengések után az újjáépítés lassú, a megrongálódott épületek és infrastruktúra újjáépítésére fordított közpénzek pedig hatalmas költségvetési hiánnyal járnak. Ha a jelenlegi építési ütemmel számolunk, a 870 ezer épület ujjáépítése még két-három évig is eltarthat – véli az EECFA török kutatója, Prof. Ali Türel.

A közelmúltban jelentős áringadozásokat tapasztalhattunk az építőiparban, főleg a pandémia és az ukrajnai háború alatt. A jövőben sem valószínű, hogy visszatér az elmúlt évtizedek lassú árnövekedése: a jelenlegi és jövőbeli válságok valószínűleg nyomást gyakorolnak majd az építési költségekre – véli az Euroconstruct finn kutatója.

A folyamatosan változó építőipari piacon már hosszabb ideje tapasztalhatjuk az alapanyagok korlátozott elérhetőségét és az építőanyagok árának növekedését, nem beszélve a minden iparágat érintő energiaár-emelkedésről.

Ez az a kérdés amelyet a lakásvásárlók és a lakásépítők is gyakran feltesznek. Az előbbiek annak szurkolnak, hogy az árak csökkenjenek, míg az utóbbiak attól tartanak, hogy az árak csökkenni fognak. Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román kutatója, több olyan tényezőt is megvizsgált, amely erre vagy arra billentheti a lakáspiac egyensúlyát.

Bulgária Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRP) célja a koronavírus okozta válságból való kilábalás elősegítése; egy fenntarthatóbb, igazságosabb és sikeresebb gazdaság létrehozása. 2023 és 2026 között számos építési projektet terveznek megvalósítani az energiahatékonyság növelése és a CO₂-kibocsátás csökkentése érdekében.