A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 22. alkalommal díjazza a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A finalisták november 6-án mutatják be munkájukat a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből álló médiazsűri és a nagyérdemű előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A közönségszavazás és a jegyértékesítés elindult.

Élénk nemzetközi szakmai érdeklődés kíséri a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Építész Szakmai Intézete, valamint a Breuer Marcell Építészeti Doktori Iskola oktatóinak és kutatóinak 2019 és 2025 között készült munkáiból összeállított Pécsi Merítés című kiállítást, amely idén a PTE Egyetemi Kultúráért Díját is kiérdemelte.

A minisztérium válaszolt, a cikket eszerint frissítettük! A közelmúltban Szemerey Samu államtitkár több fórumon is megszólalt a várható változásokkal kapcsolatban, ezek alapján kirajzolódni látszik, mire számíthat az építész szakma. A sajtó forrásai mellett köszönjük Karé Krisztián segítségét a kamara rendezvényén elmondottak megismeréséhez.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A tér, a forma, az anyaghasználat és az emberi élmény kapcsolatának vizsgálata, valamint a beton mint valódi szerkezeti anyag vizsgálata állt az idei kéthetes, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) oktatói által tartott Silent Architecture nemzetközi workshop fókuszában Beihai-ban.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

Kovács Csaba Ybl-díjas, Prima Primissima díjas építész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) megbízott rektora nyerte el az egyetem rektorjelölti pozícióját – közölte a MOME.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Meitha Almazrooei,
Turki és Abdulrahman Gazzaz, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a harmincas-negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Visszafordíthatatlan károkat okozhat az építészeti emlékekben, műemlékekben, ha megfelelő szakértelem nélkül kezelik vagy újítják fel azokat.