A Metszet nem csak építészeti magazin, egyben tudományos szakfolyóirat is. S mint ilyet, független cégek mérik és minősítik teljesítményét – valljuk be, az utóbbi években nem túl szívderítő eredménnyel. Ebben most változás jöhet.

A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?

A wiltshire-i vidéken nemrég készült el egy úttörő új építésű lakóegyüttes, amely egy ősi építési technikát tanult újra és alkalmaz kortárs módon. A ház egyike azon kevés brit példáknak, amelyek stabilizálatlan döngölt földből készültek – vagyis olyan körkörös, helyi anyaghasználatra épülő építési módszerrel, amelyben nem használnak cementadalékot.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Az óvodások előre beültetett fűmagos dobozokba emberkékkel, virágokkal házat készítenek, a kisiskolások újra-hasznosított tejesdobozból kiskertet, dekorgumiból hűtőmágnest, zsugorkából nyakláncot varázsolnak, és azt vitatják meg, hogy miért is jó, ha zöldebb egy város, ők maguk miként tudnak részt vállalni ebben a folyamatban.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.

Christoph Ingenhoven szingapúri épületegyüttese a központjába helyezett oázissal a magasházas beépítések új modelljét vetíti elő.

A Dunakeszi Diáknegyed egyik legfontosabb tervezői célkitűzése az volt, hogy a két oktatási intézmény ne csupán funkcionálisan kapcsolódjon egymáshoz, hanem valódi közösséget alkosson. 

A kortárs építészet egyik legambiciózusabb nemzetközi tervpályázata zajlik jelenleg Rotterdam városában: a „A New Wonder of the World” (A világ új csodája) elnevezésű kezdeményezés célja egy olyan ikonikus, fenntartható építészeti jelkép létrehozása, amely képes inspirálni a klímaváltozás elleni társadalmi cselekvést.

A szingapúri Mandai természetvédelmi körzetében megvalósult Mandai Rainforest Resort nem csupán egy szálloda, hanem érzékeny építészeti kísérlet: miként lehet kortárs építészettel jelen lenni egy ökológiailag rendkívül értékes, sűrű esőerdei környezetben anélkül, hogy az épített forma elnyomná a tájat.