A címben szereplő gondolat, amit Hauszmann Alajos írt le 1908-ban, jól jellemzi a Bécsi Képzőművészeti Akadémián Friedrich Ohmann által vezetett építésziskola működését. Munkáikat több albumban publikálták, ezek egyike dr. Kotsis Iván hagyatékában található meg.

Csodálkozunk, hogy a MIPIM zsűrije beválasztotta a Liget projektet a legjobbak közé, figyelmen kívül hagyva, hogy a Párizsi klímaegyezmény, illetve a klímaváltozáshoz alkalmazkodás, az ingatlanszakmával szemben is elvárás.

A hagyományokhoz hűen ismét szakmai seregszemle a pécsi Expo Centerben

Finiséhez érkezett a sportcsarnokból, kollégiumból és tantermekből álló komplexum, melyet a kormány közel 2 milliárd forinttal támogatott. Az akadémia tervei még 2015-ben elkészültek, melyeknek csütörtökön volt a szakmai bemutatója. A Nemzeti Kosárlabda Akadémia a volt szennyvíztelep helyén épül fel.

A Green Metic rangsorolja évente felmérései alapján a világ legzöldebb egyetemeit. A hazai rangsor szerint az SZTE-t követi az ELTE, a Debreceni Egyetem, új belépőként a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Corvinus, majd a Miskolci Egyetem. A sort az Óbudai Egyetem zárja.

A 2016-os diplomaterv, egy pécsi fémszobrászműhely terve a legjobbnak bizonyult! A PTE Műszaki és Informatikai Kar több éve ápol nagyon jó kapcsolatot kínai partneregyetemeivel.

Funkcionálisabb, de kevésbé attraktív lesz a Városligetbe tervezett Magyar Nemzeti Galéria, miután eltűntek a tervről az eredetileg megálmodott lebegő tetők.

A pécsi Olympia étterem azon kevés II. világháború után készült épületünk közé tartozik, mely műemléki védelem alatt áll. Kiemelkedő építészeti értéke ellenére pusztuló emlékünk, aminek egyik oka, hogy a szakma erőfeszítései ellenére ez az építészeti stílus még mindig nem nyerte el méltó megítélését a köztudatban.

Miért vannak okos városok és okos települések? Mi Budapest, Párizs vagy Pécs koncepciója egy digitális, hálózatba kapcsolt és zöld város kialakításában? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitatnak meg francia és magyar szakemberek.

Egy, az ókorban szándékosan megrongált és megszentségtelenített imahelyet tártak fel régészek egy i. e. nyolcadik századi város ásatásánál Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Az természetes, hogy öröm, hogy Szombathelyen megtalálták a 3-4. századi amfiteátrum maradványait, az kevésbé, hogy a ránézésre legalább három méter mély, dúcolás nélküli kutatóárokban életveszélyben dolgoznak a régészek. Mártírok találkozója?

Videóra rögzítették a pécsi Magasház bontási munkáját.