Az idén 16. alkalommal, október 11-12-én Veszprémben megrendezendő „Lux et Color Vesprimiensis” konferencia egyik célja, hogy kapcsolatot teremtsen a mesterséges világítást felhasználó építészek, a fény- és színtani vizsgálatokat végző kutatók, valamint a világítási rendszereket fejlesztő és gyártó műszaki szakemberek között.

A Bramac a közel 100 éves múltú nemzetközi vállalatcsoport, a Braas Monier Building Group tagjaként immáron negyedik évtizede tölt be piacvezető szerepet a hazai építészeti szektorban. Idén új időszámítás kezdődött a veszprémi székhelyű cég életében, ugyanis az Icopal Kft.-vel karöltve az újonnan alakult BMI Group cégcsoport részévé vált.

Mit adhat egy dunántúli középváros Európának? A május 7-én Veszprémben megrendezett konferencián neves külföldi és hazai szakértők elemezték az aktuális urbanisztikai problémákat és fejlesztési lehetőségeket a város Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázata kapcsán.

Kétségkívül a korszak legmarkánsabb és legmegosztóbb épülete az új városközpont fölé emelkedő húszemeletes lakóépület és a hozzákapcsolódó szolgáltató tömb. Mire azonban megépült, az építészeti tervezésben már új szelek fújtak, a rekonstrukció félbe maradt. A nagyszabású, meg nem valósult tervekből így is sokat megtudhatunk az akkori korszellemről

A belváros rekonstrukcióját több szempontból is egyre inkább sürgetőnek találták. Viszont a helyszín, a Kossuth utca és a Rákóczi tér jelentős lakóépület-állományát először fel kellett számolni, ez az 1960-as évek közepén meg is kezdődött.

Az ÉMI 2017 májusában indította útjára a Minnotech Szakmai Napok előadás-sorozatát. A program népszerű az építésügyi szakemberek, építésfelügyelők körében, visszajelzéseik alapján pedig az előadások fő témájául a fa építőanyagok szolgálnak majd a Veszprémben, Szentendrén és Miskolcon tartott eseményeken. Az előadásokon való részvétel térítésmentes.

Az Egyetemváros által kijelölt déli terjeszkedési irány helyett az 1960-as évekre megszilárdult a város keleti irányú fejlesztésének gondolata. Ennek következményei, a régi kereskedőházak nagy mértékű szanálása, az autósforgalom elterelése és az új városközpont arculatának kialakítása határozták meg az évtized városépítészetét.

Az első nagy építkezések, a szocreál stílus történeti álruhájából adódóan még többé-kevésbé „hagyományos” összképet eredményeztek, a hatvanas évektől induló nagy építkezések viszont már a szocializmus keretei közé szorított modernizmust képviselték.

Veszprém városának mai képe hosszú évszázadokon át formálódott. Hogyan alakult ki a ma látható összkép? Milyen szándékok, társadalmi, politikai megfontolások vezérelték a huszadik század várostervezőit? Hogyan jelent meg mindez a közvéleményben, és milyen örökséget hagytak e zaklatott évtizedek? Ezekre keres választ a következő cikksorozat.

A VÉKA 2016. október 19-én (szerdán) tartja az Építő gondolatok soron következő 6. alkalmát Veszprém történelmi központjában. Az est témája: A csend. Idei vendége Katona Vilmos építészetkritikus, kutató „A csend mint építészeti térkoncepció: kontemplatív terek napjaink templomépítészetében” címmel tart előadást.

Emre Arolat, Lousia Hutton, Enrique Sobejano, Stefano Baroffio (OMA), Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa voltak az előadók, míg Dick Sikkes, Anthony Gall, Oliver Sales kerekasztal-beszélgetésen vettek részt.

A múlt év végén készült el a veszprémi gulyadombi parkerdőben, az állatkert bejáratától körülbelül 800 méterre, 17,5 m magas járószintű, 22,0 m csúcsmagasságú, kehely formájú, horganyzottacél kilátó.
Szélesség (lat): N 47° 5,701'. Hosszúság (lon): E 17° 53,201'.
Magasság: 270.70 mBf (földszinti padló)