Építész, a Metszet főszerkesztőjeEdouard Francois nagy feltűnést keltett 2010-es budapesti előadásával, és legújabb párizsi magasháza sem átlagos: négyméteres csövekbe telepített növények zöldítik a 17 emeletes lakóházat. Londonban csak 1990 körül fordult meg a lakosságcsökkenés trendje, de ma már a barnamezők is elfogynak lassan, és 2010-ben részletes szabályozást kellett bevezetni a lakóépületekre, hogy a lakhatatlan odúk és a gettósodás kialakulása elkerülhető legyen – ahogy Sebes Péter izgalmas cikkéből kiderül. A lakhatatlan odú érdekes ellenpontja egy nagyon is lakható „odú”, egy 15 négyzetméteres kerti lak Norvégiából. Az építészek: Todd Saunders, Béres Attila és Adam Siemaszkiewicz.
A címlapon és hosszabb elemző cikkben Kajdócsi Jenő Pauler utcai társasházát járja körül a lap. Posztinternet-építészet című írásában Wesselényi-Garay Andor a Reload Építészstúdió háza kapcsán az internet keltette variánsokról, ennek az építészeti kritikára gyakorolt hatásáról értekezik. A balatoni befektetői attitűdökről ír Mikó László Ripszám János balatonfüredi lakóegyüttesét bemutató cikkében, míg a családi ház mintatervek történeti áttekintését Perényi Tamástól olvashatjuk. A szociális építészetről interjú formájában nyilatkozik Michael Müller-Verveyen a Think Global, Build Social! kiállítás kapcsán. Az ökoépítészet legújabb trendjéről, a szellőztetés és a vakolat kapcsolatáról ír Eike Roswag konkrét példákat is bemutatva. Az aktuális rovatban a velencei biennáléról és az ökologikus építészet 2016 konferencián közreadott, közel nulla energiaigénnyel kapcsolatos kutatásokról is beszámol a lap, mely előfizethető itt.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
