A legnagyobb szabású Európa Kulturális Fővárosa-projekt kivitelezésének lezárulta után a megannyi helyszíni bejárást, egyeztetést és engedély kiadását követően azt a következtetést vonhatjuk le, hogy világviszonylatban is elsőrangú és elsőrendű helyet foglal el a műemlékek sorában a Zsolnay Kulturális Negyed. Az egykori Zsolnay Gyár területe sok éves előkészítés után 2001-ben lett műemlékké nyilvánítva, majd az Európa Kulturális Fővárosa program segítségével tudott megmenekülni a vissza nem fordítható állagromlástól.
A ZSKN művészet- és építészettörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, a komplex látogatói vonzerővel pedig Magyarország, de talán Európa egyik legegyénibb, legizgalmasabb építészeti együttese újult most meg, mely reményeink szerint rövid időn belül nagy ismertségre és elismertségre tesz szert.
A „Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa” program fejlesztési kulcsprojektjeihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 74/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet a Zsolnay Kulturális Negyed építéshatósági feladatainak teljes körű ügyintézését és lebonyolítását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Irodájához és annak jogutódjához, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájához rendelte.
A több mint három és fél éves munka tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy Irodánkra hatalmas terhet rótt, egyben felemelő kihívást jelentett az EKF-beruházások műemléki hatósági eljárásainak koordinálása. A munka azonban még korántsem ért véget. 2012 folyamán a Zsolnay Kulturális Negyed minden épülete megtelik élettel, az ide beköltöző cégek, vendéglátó-egységek, valamint az üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő Kft. által megtervezésre kerülő utcanév-táblák engedélyezése újabb feladatokat ad a Kulturális Örökségvédelmi Iroda számára.
Érdemes rögzíteni, hogy kiemelt mennyiségű műemlék-épület található a területen: 4 hektáron elhelyezkedő 33 épületből 16 országosan védett műemlék. A Zsolnay Gyár remekei nem csak a kialakított múzeumok falain belül tekinthetők meg – a Rózsaszín kiállítástól a Gyugyi gyűjteményen át a hamarosan megnyitásra kerülő Zsolnay Család- és Gyártörténeti múzeumig, melyek segítségével a látogató teljes panorámát kap a gyár tevékenységéről 1850 és 1970 között –, hanem a közterületeken sétálva, a szoborparkot és az épületkerámiák ezreit felfedezve egyfajta szabadtéri múzeumot is felfedezhet a 19. és 20. század fordulójára eső szecesszió legszebb hagyományait felelevenítő épületek között.
Szakmai szempontból tehát az utóbbi évek egyik legizgalmasabb műemlékvédelmi feladata volt a Negyed műemlékvédelmi felügyelete az engedélyezések és kivitelezés folyamán. A műemléki érdekek jelentős sérülése nélkül sikerült számos egyéb funkciót – egyetem, Bóbita Bábszínház, múzeumok, kiállítások, Ifjúsági Központ, Csodák Palotája, galériák, üzlethelyiségek, vendéglátó-egységek, rezidens-szállások stb. – integrálni a negyed különböző terület egységeibe úgy, hogy az a jövőben jól használható, a gyár történetéhez méltó legyen.
Illusztrációként ezúttal a legérdekesebb és legjellemzőbb részleteket válogattam össze fotóim segítségével. A következő cikkemben a negyed legszebb épületeit mutatom be részletesebben.