A Francia Riviéra szépségét választva döntött úgy az IBM, hogy arra a térségre építteti a kutatóközpontját. Az egykori Bauhaus iskola hallgatója, későbbi mestere, Breuer Marcell lett az építész, társtervezője Herbert Beckhard volt. 1960-ban kezdődött az építkezés és az első épület (B1) 1962-ben készült el.
Később, 1968-70 között még két épülettel (B2 és B3) bővítették a központot. A B1 épület felülről dupla Y formája elég meghatározó és a táj egyenetlensége miatt oszlopokra épített épület két szintből áll. Az épület előregyártott elemekből készült, ez lehetővé teszi az oszlopok nélküli világos, szellős, nagy belső teret.
Az irodákat átlátszóság és rugalmasság jellemzi. Ez a sajátosság a homlokzati szerkezet helyzetének köszönhető. Az első emeleti irodák mellett a recepció, néhány szolgáltatás és egy kis előadóterem található. A felső emeletet kizárólag irodáknak szánták.
A B2 és B3 jelű épületekben felül irodák, alul pedig a kutatórészleg helyezkedett el. A táj jellegzetességéből adódóan az épületek egyes részei a föld alatt helyezkednek el.
Az épületek üresen állnak. A kétezres évek elején a környéken földrengés volt, és az épületet stabilizálni kellett. Ezt acélgerendákkal oldották meg, amik keresztül mennek az épületen, irodákon, folyosókon (néhány képen látni ezeket). Az ott dolgozó emberek szerettek ott lenni, de végül az IBM-nek más tervei voltak, és elköltöztették őket onnan. Azóta csak egy-egy rendezvény erejéig működik az épületkomplexum, és az állapota sajnos folyamatosan romlik.
Volt szerencsém olyan jó kapcsolatot kiépíteni, hogy mindhárom épületet teljesen bejárhattam, illetve a tetőre is felmehettem. Ha nem kaptam volna kísérőt, valószínűleg még ma is ott bolyonganék a hatalmas épületekben.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
Építész Tervezői Nap május 21-én