A kortárs kínai építészet elmúlt 30 évben elért eredményei a kínai városok rohamos terjeszkedésével együtt jártak, aminek következtében a nagy sűrűségű urbanizáció lett az objektív valóság. Az építészek számára mára már szinte paradigmaváltásként fogható fel olyan építészeti alkotások létrehozása, amelyek természetes, metropoliszokon kívüli, ritkán lakott, kiterjedt természeti környezetben lévő tájra kell reflektálniuk.
A Studio Zhu-Pei előadóművészeti központja, mely a Cangshan-hegység és az Erhai-tó között, a dél-kínai Dali városában épült. Az elsősorban táncaikban gyökerező kisebbségi művészeti hagyomány egy ikonikus táji környezetben él tovább. Dali jelentős állomás volt az ősi tea- és karaván útvonalon, ma pedig fontos turisztikai célpont. Az óvárost nagyrészt megőrizték, és a történelmi városfal és a kaputornyok is részben megmaradtak.
Az Előadóművészeti Központ építészeti kihívásaira az erőteljes környező tájban kerestek hivatkozási pontokat. Az épületet keretező konzolos, téglalap alakú tető végighullámzik az alatt szabadon áramló belső és külső terek által létrehozott épített táj felett. A terek közül néhány interaktív térrendszerként kombinálható, csoportosítható. A hegyekhez és völgyekhez hasonlóan a tető erős formája is tükrözi az organikus tájat, és rámutat a régi kínai jin és jang elvre, ahol két ellentét együttesen alkot egy egészet.
Az organikus domborzatként kifejezett épületben, amely belülről indulva közösségi színpadtérré alakul, a részben elsüllyedt terek természetes kerti tájelemmé alakulnak át, magas látványélményt ígérve a látogatóknak. A tető parametrikus hullámzással reagál a funkcionális igényekre.
A központ színházat, amfiteátrumot, próbatermet, kávézót, éttermet, designboltot és irodát foglal magában. Az épületet a régióra jellemző tájhoz és éghajlathoz való adaptáció formálta egésszé, így jobban részévé válik környezetének. A fából készült rácsszerkezet lehetővé teszi a tetőbe integrált felülvilágítón átmenő fény bejutását, árnyékjátékot hoz létre és megvilágítja az alatta elterülő szabad teret. A tetőből totemoszlopszerűen kiemelkedő tornyok emelik helyi ikonná az épületet.
Képek: Jin Weiqi, grafika: Studio Zhu-Pei
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
