A frissdiplomásoknak épített szociális lakásoktól a tengerpart közös takarításának összekovácsoló erejéig, a közösségi és kerékpáros közlekedést támogató információs rendszertől a zeneiskola antiszegregációs hatásáig 97 olyan projektet ismerhettek meg a tallinni városfesztivál résztvevői, amelyek a saját városukban már jól bevált gyakorlatként működnek és más települések számára is példaként szolgálhatnak. A körülbelül háromszáz jelentkező város a kedvezőtlenebb háttérrel rendelkező lakosok beilleszkedésének elősegítése, a közigazgatás, a gazdaság, a környezet és az integrált városfejlesztés témaköreiben adhatta be pályázatát, közülük választották ki a városfesztivál résztvevőit, akik a fesztivál díjátadó ünnepségén vehették át a példamutató projektjeiket elismerő „Good Practice City” oklevelet.
A tallinni összejövetelen – a svéd Göteborgtól a görög Piraeusig, kelet-nyugati irányban pedig a spanyol Aviléstől a romániai Vaslui-ig – résztvevő közel száz város rövid előadásokban mutatta be a saját projektjét, ezenkívül különböző workshopok adtak lehetőséget a városok képviselőinek a találkozásra, a tapasztalatok átadására, kérdések feltételére és közös pályázatok előkészítésére. A műhelymunka olyan témák körül zajlott többek között, mint a vállalkozásfejlesztés, a helyi gazdaság élénkítése, a fenntarthatóság, a lakásépítés és ezen belül az energiatakarékos építés, a munkanélküliség kezelése, a migráció, a közigazgatás és városkormányzás jó gyakorlata, a városnegyedek rehabilitációja és a városi zöldfelületek.
A városfesztiválnak otthont adó tallinni Telliskivi negyed története 1869-ig nyúlik vissza, amikor vasúti üzemek kezdtek el itt működni, majd az ipari fejlődés következtében az iparnegyed egyre bővült. A szovjet időszakban a vasutak villamosításához gyártottak itt berendezéseket, illetve – ahogy azt az Estonian Urban Lab urbanista munkatársa a negyedet bemutató sétán elmondta – különböző titkos üzemek működtek itt, ezért az épületeknek nem is volt nevük, csak betűjelzésük. Miután Észtország elnyerte a függetlenségét, a területet privatizálták. A Telliskivi Creative City-t 2009-ben hozták létre, a volt ipari épületekben ma co-working munkahelyek, startup központok, üzletek, kávézók, kiállító és rendezvényterek találhatók.
Magyarországról két település nyerte el a „Good Practice City” címet. Budapest-Újbuda a XI. kerületben működő Kortárs Építészeti Központ által szervezett Budapest100 programmal, Kazincbarcika pedig a nyugdíjas korosztály által a hátrányos helyzetű gyerekek felkarolására indított mozgalommal. A tallinni fesztiválon mindkét projektet nagy érdeklődés övezte, több város képviselői jelezték, hogy szívesen követnék a magyar települések példáját.
A jól bevált gyakorlatok átvételére meg is lesz a lehetőség, ugyanis elindult a Good Practice Cities program második fordulója, amelynek során a Jó Gyakorlat Város címet elnyert települések vezetésével legalább három városból álló tudástranszfer-hálózatok alakulnak. A programban való részvételre 2018. január 10-ig lehet pályázni. Várják mindazon városok jelentkezését, akik szívesen megtanulnák például a lengyelországi Rzeszow-tól, hogy hogyan helyezzenek ki a plázákba önkormányzati ügyfélszolgálati pontokat, az angliai Prestontól, hogy hogyan használják erőforrásaikat a gazdasági válság utáni megváltozott helyzetben, a svéd Trelleborgtól, hogy szociális segélyezés helyett hogyan juttassák munkához a polgáraikat, vagy átvennék a többi 94 város jól bevált gyakorlatainak valamelyikét.
Urbact – Urban Actions – Tegyünk a városainkért!
Az Európai Unió Urbact programja a fenntartható megoldások megtervezésében, megvalósításában és megosztásában segíti a városokat, 5-12 településből álló hálózatok szervezésével, amelyek aztán akár két és fél éves időtartamban együttműködnek az adott témában. Általában évente egyszer hirdetnek meg egy-egy témára vonatkozó pályázati felhívást. Az Urbact 70-85%-ban finanszírozza a városhálózatok tevékenységét, amelyek büdzséje átlagosan 600 000 és 750 000 euró között mozog, amit még kiegészít egy bő százezer eurós speciális keret.
Az Urbact hálózatban való részvétel hasznos lehet a városi képviselőtestületek tagjainak, tisztségviselőknek ugyanúgy, mint a városokhoz kapcsolódó szervezetek munkatársainak, civil szervezeteknek, urbanista szakembereknek, egyetemeknek, kutatóintézeteknek. A program honlapján bárki hozzáférhet az itt felhalmozott tudásanyaghoz. Az Urbact az Európai Unió kohéziós politikájának egyik eszközeként 15 éve működik. Az Urbact I. és II. programok sikere után most a III. program (2014-2020) fut, amelynek a céljai között az Európa 2020 stratégia támogatása is szerepel. Az Urbact magyarországi nemzeti tájékoztatási pontja a Lechner Tudásközpont.
Szöveg és fotók:
Pesti Monika
Lechner Tudásközpont
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
