Hazai könnyűszerkezetes építések

„Rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetők.”

A mondat próbálja definiálni a rendszerengedélyt, és a könnyűszerkezetes technológiát úgy, hogy egyúttal szigorú kikötéssel él a fogalomba tartozó építési módszer használatára vonatkozóan. A szakma rendszerengedélynek tekinti az akkreditált intézet által kiadott ÉME/NMÉ/ETA stb. minősítéseket, melyben rögzítik a bevizsgált technológiát és szerkezeti elemeket (építési készleteket), utóbbiak rétegrendjét, kialakítását. Ilyenkor az „épületnek” van egy gyártója, aki a legyártott építési készletre köteles kiadni a teljesítménynyilatkozatot, csak azután építhető be.

Könnyűszerkezetes technológiával épülnek a hétköznapi szóhasználatban készháznak, gyorsháznak, lapraszerelt háznak nevezett épületek, míg a szakma paneles technológiaként kategorizálta, ezen belül is méret alapján megkülönböztetve kis-, közepes- és nagypanelt. Könnyűszerkezetes technológiánál követelmény, hogy az épület építményszerkezeteit (építési készleteket) üzemben előregyártsák, majd a helyszínen, a fal-, födém- esetleg tetőpanelek összeszerelésével készüljön el az épület. Ezért nevezik sokan ezt az építési módszert szerelt technológiának vagy szerelt építési módszernek.

A könnyűszerkezet és talán a könnyűszerkezetes technológia fogalmát rögzíti a TvMI-építményszerkezet 3.1.7. pontja:
„Könnyűszerkezet (szerelt szerkezet) értelmezése: A szerelt építési mód alatt azokat a technológiákat értjük, melyek az építés közben sem a szerkezet létrehozásához, sem pedig a teherbíró kapcsolatok kialakításához nem igényelnek nedves technológiát. Főbb alkalmazási területei a beltéri szárazépítés, a csarnoképítés, függönyfalas rendszerek és vázkitöltések, valamint a falas rendszerű szerelt épületek. A szerelt épületekre és szerkezetekre mind a szakmán belül, mind a laikusok között gyakori a „könnyűszerkezetes” megnevezés.”

Az összes ÉME/NMÉ/ETA stb. minősítés az épület építéséhez szükséges előregyártott építési készletből (fal-, födém- esetleg tetőpanelból) áll, melyek együtt alkotják a rendszert. Az OTSZ 13. § (5) bekezdése alapján, a gyártó nem térhet el a bevizsgált technológiától és szerkezeti elemektől, rétegrendtől, kialakítástól, tehát nem megengedett a rendszer egyes elemének elhagyása, módosítása, más alkotóelemmel való helyettesítése.

A termékrendelet szerint ezek az előregyártott építményszerkezetek az 1. számú termékkörhöz tartoznak, ezért a rendszerengedélyben foglaltak betartását az OTSZ 13.§ (5) bekezdésében rögzítettek szerint nem csak a minősítést végző akkreditált intézet köteles ellenőrizni a gyártásnál, hanem a kivitelezés során az érintett vagy bevont hatóságok is. Ahhoz, hogy a gyártó által előállított építményszerkezetet az építménybe be lehessen tervezni, építeni, annak meg kell felelnie a termékrendelet előírásának. A gyártó köteles a termékéről teljesítménynyilatkozatot kiadni. Azonban e kötelezettséget csak akkor tudja megtenni a minősítéssel rendelkező gyártó, ha erre külön eljárásban jogot szerzett.

A Belügyminisztérium (OKF) tájékoztatójában foglaltak szerint a könnyszerkezetes technológia kétféle lehet:

1. A könnyűszerkezetes épület, mint építési készlet („egy gyártó vagy rendszergazda terméke, mint építési készlet”)

2. Az olyan könnyűszerkezetes épület, ami nem építési készlet („egy akkreditált intézet által bevizsgált építményszerkezetekből, építési termékekből összeállított épület”)

Álláspontja szerint az alkalmazott építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét akkreditált intézet által kiadott nyilatkozattal, igazolás alapján lehet igazolni. Kiemelendő, hogy alkalmazott építményszerkezetekre vonatkozott a megállapítás, tehát gyártással (sorozatban, egyedileg) és nem kivitelezéssel létrejövő építményszerkezetről van szó.

Az OTSZ 13.§ (5) bekezdése szerint, ha az alkalmazandó építési készletnek ismert a gyártója, akkor az épület csak a gyártó részére kiadott, akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthető. Az építési készletre kiadott teljesítménynyilatkozattal lehet igazolni a megfelelőséget az OTSZ 13.§ (4) bekezdéséből kiindulva az 1996. évi XXXI. törvény 13.§ (1) bekezdése szerint. Az alkalmazott építési készlet a 305/2011/EU rendelet hatálya alá tartozik.

A Belügyminisztérium (OKF) tájékoztatásában ismertetett második esetnél rögzíti: „a könnyűszerkezetes épületnek nincs egy gyártója”. Ez jelentheti azt is, hogy több gyártó van, vagy azt, hogy egy sincs. Úgy fogalmaz, hogy az épület „szerkezeteit alkotó elemek különböző forrásokból kerülnek beszerzésre, különböző gyártóktól, és az építkezés helyszínén az elemek összeépítéséből jönnek létre a szerkezetek, a Kr. 3.§ (4) bekezdése alapján”. A hivatkozott jogszabály az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet.

„Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék, vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik…”

A hivatkozott rendelet az építési termékek teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szól, olyan „építési termék” elvárt műszaki teljesítményét szabályozza, amely tartozhat a 305/2011/EU rendelet hatálya alá is (pl. egyedi építési termék).

1. Amennyiben a helyszínen előregyártva jön létre a szerkezet, akkor erre az „építési termékre” nem adható ki teljesítménynyilatkozat, kivéve, ha a létrejövő „építési termék” megfelel, valamelyik ÉME/NMÉ/ETA minősítéssel rendelkező gyártó rendszerengedélyében rögzített építési készletelemnek és a gyártó önkéntes teljesítménynyilatkozattal igazolja az elvárt műszaki teljesítményt. Ehhez meg kell felelni a termékrendelet 2.§ (4) bekezdése szerinti egyedi termék fogalmának és teljesülnie kell a 7.§ (2) bekezdésben előírtak valamelyikének. Önkéntes teljesítménynyilatkozat esetében a szerkezeti követelmények teljesülése igazolható az OTSZ 13.§ (5) bekezdése alapján.

Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (termékrendelet) 1. számú melléklet 34. sorában rögzítésre kerültek azok a termékkörök, amelyekre teljesítménynyilatkozatot kell kiadnia a gyártónak. Ilyen a gerendaház építési rendszer, de a fa- vagy fémvázas építési készlet is. Ezekből az elemekből tehát könnyűszerkezetes technológiával, összeszereléssel készülnek a házak.

2. Amennyiben a helyszínen előregyártva jön létre a szerkezet, akkor erre az „építési termékre” nem adható ki teljesítménynyilatkozat. Tekintettel a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 7.§ (3) bekezdésére, az elvárt teljesítmény igazolható akkreditált vizsgálólaboratóriumi vizsgálatán alapuló vizsgálati jelentéssel, nyilatkozattal, igazolással az OTSZ 13.§ (4) bekezdésből kiindulva az 1996. évi XXXI. törvény 13.§ (4) bekezdés a) vagy c) pontja szerint. A vizsgáló laboratórium által kiadott jelentés/nyilatkozat/igazolás lehet Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI) is. Nagyon fontos, hogy az előregyártásához felhasznált építési termékeknek/építési anyagoknak rendelkezniük kell teljesítmény-nyilatkozattal továbbá az előregyártott szerkezet helyszíni összeszerelése miatt ez az építési mód is könnyűszerkezetes technológiának minősül.

3. Amennyiben a helyszínen NEM előregyártással jön létre a szerkezet, akkor nem beszélhetünk könnyűszerkezetes technológiáról. A kivitelező az építéshez csak építési anyagokat/termékeket használ. Nem alkalmaz előregyártott építési készletet, előregyártott építményszerkezetet.

A felhasznált építési termékek megfelelőséget, azok teljesítménynyilatkozatával kell igazolni, nem követelhető meg az ÉME/NMÉ/ETA stb. dokumentum, hiszen az összeépítés során nem jön létre előregyártott építési készlet, az építmény szerkezeteire teljesítménynyilatkozat nem adható ki.

Mivel a kivitelezéssel létrejövő épület szerkezete nem tartozik sem a 305/2011/EU rendelet, sem a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet hatálya alá, ezért tűzvédelmi szempontból az „építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján kell igazolni”, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 13.§ (4) bekezdése szerint.

A könnyűszerkezetes technológiától ez az építési mód könnyen megkülönböztethető, mivel kivétel nélkül, a helyszínen felépített vázszerkezet utólagos burkolását jelenti. Az előregyártott paneles fal- vagy födémszerkezetnél a belső keretváz teherhordásánál, merevségénél figyelembe kell venni a kétoldali lemezburkolatot, az alkotóelemek együtt-dolgozását, ezért elkerülhetetlen az akkreditált intézet laborvizsgálata, az üzemi és gyártásellenőrzés. Ezzel szemben az épület helyszínen felépített vázszerkezetének laborvizsgálata lehetetlen, ugyanakkor minden esetben méretezni kell. Az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 13.§ (4) bekezdéséből kiindulva az 1996. évi XXXI. törvény 13.§ (4) bekezdés b) pontja szerint, a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezéssel, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzésével kell igazolni.

Az 1996. évi XXXI. törvény 13.§ (4) bekezdés d) pontja szerint nem igazolható a hagyományos technológiával kivitelezett könnyűszerkezetes épület építményszerkezetének a megfelelősége, mivel még jelenleg ilyen összetételű építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv nem határozza meg.

Az 1996. évi XXXI. törvény 13.§ (4) bekezdés e) pontja szerint csak azok a 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek a megfelelősége igazolható tűzvédelmi tervezői nyilatkozattal, figyelembe véve az 55/2013. (X. 2.) BM rendelet 4.§ (1) bek. b) pontját, amelyeknek a megfelelőségét már korábban igazolták.