Hirtelen tervpályázat Ócsára!

1.1. A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA:Belügyminisztérium (1052 Budapest, József Attila u. 2-4.)
A TERVPÁLYÁZAT TÁRSKIÍRÓJA:Magyar Építész Kamara (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.)
A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA:BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.)
1.2. A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA:A tervezési feladat egy 420 lakásos szociális bérlakás-együttes beépítési és környezetalakítási javaslatának elkészítése az Ócsához tartozó Alsópakony területére.
A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA:
A tervpályázat célja, hogy a kormány Ócsára tervezett szociális családiház-építési programjához magas szintű településrendezési és építészeti hátteret biztosítson, legyen esély arra, hogy a tervezett beruházás végeredménye egy mintaértékű lakóegyüttes legyen.
A tervek szerint jelen tervpályázati kiírást a lakóépületekre és a közintézmények tervezésére vonatkozó pályázati kiírások követik majd.
Korunk építészetének fő feladata szociális jellegű. A lakáskérdés korszerű megoldása, a perifériára szorult emberek kiszolgáltatottsága, az infrastrukturális hiányosságok, illetve az ezzel együtt járó súlyos települési (társadalmi) feszültségek feloldása összefogást sürget. A szolidaritás erősíti a magukra maradt társadalmi rétegek életbemaradásának lehetőségeit, javítja a társadalom önértékelését.
Magyarországon az utóbbi 20 évben nagyon kevés szociális bérlakás épült, s általában is elmondható, hogy az ország bérlakás-állománya (s ezen belül a szociális bérlakások száma) Európa többi országához viszonyítva rendkívül alacsony. Ezzel szemben a kutatások azt mutatják, hogy a családok élethelyzete alapján nagy igény jelentkezik a szociális bérlakásokra, melyek optimális mértéke az összlakásszám mintegy 8 %-a (jelenleg kb. 4 %). A szociális bérlakások számának növelése elsősorban az üresen álló magántulajdonú lakások megvásárlásával, az önkormányzati bérlakások szociális bérlakásként való hasznosításával, ill. új lakások építésével történhet. Ez utóbbiak száma a jelenlegi gazdasági környezetben csak erősen korlátozott lehet, építészeti és társadalmi hatása azonban jelentős. A tapasztalatok azt mutatják, hogy más országok új (szociális) bérlakás-együttesei mindig fontos társadalmi vitát generáltak, s azok eredményei beépültek a következő hasonló funkciójú beruházásba, melyek így nemcsak értékes településfejlesztési és építészeti folyamatot alkotnak, hanem pontosan mutatják az adott kor közgondolkodását, jövőképét.
Az ócsai beruházás egy ilyen folyamat eleme (kezdete) lehet, így különös jelentőséggel bír. Az utóbbi évtizedekben megvalósult magyarországi példák szinte kizárólag többszintes,többlakásos beépítések, nincsenek tehát értékelhető hazai előképek olyan telepre, amelyben a szociális lakások gazdálkodási lehetőséggel párosulnak. A politikai döntés a beruházás alapja, de annak minősége nagymértékben függ a megvalósuló környezet rendezésétől, illetve építészeti karakterétől, ennek kiérlelése a pályázat legfontosabb célja.
Fontos még tisztázni, mit jelent a szociális lakás, a szociális lakásépítés fogalma. A meghatározás erősen függ egy adott ország aktuális szemléletétől: van, ahol a hajléktalanok otthonhoz való jutása a szociális lakásépítés célja, vannak országok, ahol elvileg bárki számára elérhetőek a szociális lakások. Jelen esetben a szociális lakások azok számára épülnek, akik nagyrészben önhibájukon kívül rászorultakká váltak, és lakhatásuk más módon nem képzelhető el. Ez azt jelenti, hogy nem univerzális rendszerről van szó, melyben mindenki igényelhet szociális lakást, nem is célzott rendszerről, ahol egy adott jövedelem alatt lehet igényelni, hanem
reziduális rendszerről, ahol csak a legkiszolgáltatottabbak kaphatnak szociális bérlakást.
1.3. A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE, FORMÁJA:
a) A tervpályázat jellege: NYÍLT
b) A tervpályázati eljárás formája: ÖTLETPÁLYÁZAT (a MÉK „A” tipusú kiírása alapján)
c) A tervpályázat: TITKOS
d) A tervpályázat lebonyolítása a:
- Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
1.4. A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI
1.4.1. A tervpályázat résztvevője – pályázó – (azaz a pályamű szerzője) az a természetes személy lehet:
a) aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik,
b) aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta,
c) akivel szemben a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn.
1.4.2. A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn.
A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek.
1.4.3. A tervpályázat résztvevője – a pályázó – az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet,
a) amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta,
b) amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. § (4), illetve a megnevezett szerzőre a Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkozik.
1.4.4. A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt.
5
1.5. A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS
1.5.1. A Bíráló Bizottság
a) a tervpályázatból a tervcsomag felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt,
b) kizárja a titkosságot sértő pályázatot, (lásd 2.4. pont végén)
c) kizárja a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályamunkát,
d) kizárja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket,
e) kizárja az 1.4. 1-3. pontokban meghatározott „részvételi feltételek”-et nem teljesítő pályázókat.
1.5.2. Amennyiben a kizárás okai (1.5.1.e.):
a) a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a Bíráló Bizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat, és a szabálytalanság miatt kizárt pályázók pályázati díját illetve megvételét nem adja ki,
b) amennyiben a Bíráló Bizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a „részvételi feltételek” teljesítésének elmaradása, úgy a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a kiírónak visszajár.
1.6. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA
a) Tervpályázat meghirdetése kiírás árusításának kezdete: 2011. aug. 30.
b) Helyszíni szemle időpontja: 2011. szept. 2.
c) Kérdések határideje: 2011. szept. 5. 24h00 (mail-ben)
d) Kérdésekre adott válaszok határideje:2011. szept. 7.
e) Pályaművek postára adásának határideje: 2011. okt. 3. (hétfő)24h00
f) Pályaművek beérkezésének utolsó határideje: 2011. okt. 7.(péntek)
14h00
g) Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2011. okt. 14.10h00
h) Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: 2011. okt. 28.
A tervpályázati dokumentáció ára: 12 500 Ft (bruttó)

További részletek, kiírás, alaptérkép, stb