A szerző célja, hogy különleges alaprajzi és építészeti sajátosságokat mutató, ősi templomokat mutasson be. Az első kötet a Dunántúl és Csallóköz területéről gyűjtötte egybe a legkülönlegesebb Árpád-kori szakrális épületeket, a most megjelent második kötetben pedig kilenc felvidéki - köztük a bényi, apátkolosi, dévényi, ducói, dejtei -, valamint a dunántúli Hidegség községben található templomépület vizsgálata kapott helyett - számolt be Németh Zsolt az m1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
Mint elmondta, természettudósként vizsgálta a templomokat, figyelte a fényjárást, az akusztikát, a tájolást és egy akusztikus mérnök segítségével hangméréseket is végzett, hogy minél teljeskörűbben ismerhesse meg a kiválasztott épületeket.
A hangmérések segíthetnek annak felderítésében, hogyan használhattak egy templomot a misétől különböző szakrális tevékenységek céljaira - jegyezte meg a szerző. Elmélete szerint ugyanis az Árpád-korban nemcsak misézésre, hanem gyógyító, valamint beavató szertartásokra is használták a templomokat, a papok a hangok segítségével is végezhettek gyógyítást.
Jó példa erre az Esztergomtól 19 kilométerre északra található bényi templom. Az osztatlan terű kerek épületnek eredetileg nem volt szentélye, a falába pedig 12 ülőfülkét építettek. Németh Zsolt szerint ez arra utal, hogy a misék mellett másfajta szertartásoknak is helyet kellett adjon a különleges elrendezésű templom. A fizikus elmélete építészet- és liturgiatörténeti szempontból erősen vitatható, de örökzöld érdekességnek megteszi.
Forrás: MTI
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
