Szakállszárító Velencében

A biennálé idei főkurátora, Rem Koolhaas Fundamentals/Alapok mottóval hirdette meg a 2014-es rendezvényt. A főkurátor felhívása az előző éveknek a jelenkor építészetére fókuszáló szemlélete helyett 2014-ben a közös gyökerekre irányítja az egyes tárlatok alkotóinak figyelmét. Az idei biennálé három kapcsolódó kiállítási egységből áll, melyek mindegyike alapvetően különbözik az eddigi évek gyakorlatától. Monditalia címmel az Arsenale területén tekinthető meg az a kiállítás, amely a különböző művészeti ágak területén Velencében a megrendezett biennálék és fesztiválok projektjeit hozza összefüggésbe az építészettel és így kíván közös képet adni a mai olasz kultúráról.
A központi pavilon kiállítása Elements of Achitecture címmel az azonos című, újonnan kiadott könyv anyagán alapul. A Harvard Graduate School of Design valamint az ipar és a tudomány területéről érkező külső közreműködők által folytatott kétéves kutatás eredménye számos meglepő újdonsággal szolgál az ismert és hétköznapi épületszerkezeteket illetőleg. Minden egyes alapvető építészeti alkotóelemnek – fal, födém, tető, ajtó, ablak, lépcső, lift, stb. – külön termet szentelnek a Központi Pavilonban, ahol ezek számtalan változata széles kontextusba helyezi az adott elem történetét, formai variációit és alkalmazásának módját.
A nemzeti pavilonok ezúttal szintén a főkurátor által javasolt egyetlen közös témára reagálnak. Absorbing Modernity címmel arra keresnek választ, hogy az első világháború kitörése óta eltelt 100 évben a különböző gazdasági és társadalmi feltételek között hogyan változott, milyen speciális formákat öltött a 20. század elején kibontakozó modernitás az egyes országokban.
A magyar pavilon kiállítása mutatja be a nagy múltra visszatekintő közös építő gyakorlatot, a kalákát és annak tovább élő változatait, melyet a kiállítás kurátorai Kárpát-medencei modellnek neveznek. Ezt a válogatást Kunkovács László Ősépítmények című könyvének fotóanyaga egészíti ki. Eredetileg a koncepció részét képezte a pavilon területén a látogatókkal közösen végrehajtott építkezés is, ez azonban a biennálé szabályaiba ütközött volna, így csak részlegesen tudott megvalósulni. A Kárpát-medencében építészeti képzésen részt vevő hallgatók közt kiírt pályázaton választották ki előzetesen azt a munkát, amely végül a pavilonban felépült. A Kapu témáját feldolgozó pályázat nyertese egy temesvári diákcsapat lett (Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István), akik egy fagerendákból ácsolt kortárs szakállszárítóval fejezték ki a közösségi építésben rejlő erőt. (a szakállszárító fedeles kispad, az erdélyi népi építészet egyik eleme). A magyar kiállítás részeként a diákok felújítottak hat padot is a Giardini területén. A magyar kiállítás emblémája a látogatóknak osztogatott fa ruhacsipesz, melyekkel mind a pavilonban, mind a kiállítás területén, de akár Velence legtávolabbi csücskében is felcsippenthetik a kortársaknak és az utókornak szánt üzeneteiket.
A biennálé programja még két további magyar vonatkozású eseménnyel bővül. A Punta della Dogana mögötti hajdani sóraktárak egyikében Berszán Zsolt marosvásárhelyi magyar képzőművész Decomposition című kiállítása látható. A Lifting the Curtain - Central European Architecture Networks (A függöny felemelkedik - Közép-európai építészeti hálózatok) című kiállítás a 21 partner esemény egyike, amelyeket a Biennálé főkurátora, Rem Koolhaas több mint száz pályázat közül választott ki. A projekt öt ország szervezetei közötti együttműködésben jött létre, magyar oldalról a Kortárs Építészeti Központ és Szemerey Samu kurátor közreműködésével. A kiállítás azokat a kapcsolatokat, átjárásokat és kölcsönhatásokat mutatja be, amelyek Közép-Európa modern építészetét országhatárokon, politikai tömbökön és szakmákon átlépve megteremtették. Az építészi életrajzok és épületek helyett az építészeti tudást létrehozó hálózatokra koncentráló, új szemléletű anyag elsőként helyez egymás mellé eddig csak az egyes országok építészettörténeteiben feldolgozott példákat. A 2014 június 6-án megnyitott és a biennálé teljes időtartama alatt nyitva tartó kiállítás helyszíne a Centro Culturale Don Orione Artigianelli (Sala Tiziano), Dorsoduro 919

A 2014-es Velencei Biennálé a pillanatnyi építészeti helyzetkép helyett a múltban gyökerező, a jövő lehetőségeit feltáró kutató szemléletre fókuszál. Az idei Arany Oroszlán életműdíjat a biennálé vezetése Phyllis Lambertnek adományozta. (http://www.digitaljournal.com/pr/1970742)