2016. január 15-én nyílik Székely György fotókiállítása a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Székely György tizenhárom év építészi munka után elvégezte a Gulyás Miklós vezette Fotográfus Iskolát. Építészi szakmája és a fotográfusi látásmódja a Spirálházban találkozott igazán. Az épület megújulását építészként a vázlattervektől az átadásig nyomon követte.
A Spirálház az Újpalotai lakótelep központjában, a Zsókavár utca torkolatában az 1970-es években épült kétszintes szolgáltatóház. A vele összeépített tizenkét lakószintes toronyépületet Callmayer Ferenc Ybl-díjas építész tervezte a Típus Tervező Intézetben. Az épület 2014-2015-ben Európai Uniós forrásból megújult. A most nyíló, elsőként 2015 szeptemberében Újpalotán bemutatott kiállítás ezt a folyamatot mutatja be.
Részletek Gulyás Miklós fotográfus 2015. szeptember 27-i kiállítás-megnyitójából:
„Ha például valamelyik IKEA-ban nézelődünk, megvehető poszter formájában mindjárt találhatunk is egy híres példát építészet és fotográfia kapcsolatára. A képet újabb kutatások szerint Charles Ebbets készítette, a fotótörténet könyvekben sokáig Lewis Hine szerepelt alkotóként. Az viszont biztos, hogy a fotó a 30-as évek legelején az Empire State Building építésének egy mozzanatát ábrázolja. A képen 11 munkást látunk, egymás mellett ülve, legalább százméteres magasságban egy acélgerendán éppen pihennek. A legnagyobb nyugalomban beszélgetnek, dohányoznak, sőt figyelemre méltó módon az ételes dobozok mellett még egy laposüveget is felfedezhetünk az egyik alak kezében.
A 19. század közepén növekedésnek indultak a városok, a fotózáshoz egyre érdekesebb alapanyagot szolgáltattak. A fényképészek előszeretettel ábrázolták a múlt azon tartósnak bizonyult emlékeit, amelyekkel a közvélemény azonosította a különböző városokat. Fotográfiai szempontból talán a legismertebb példa a Haussmann báró által irányított Párizs arculatát
átformáló urbanizáció. Ennek a folyamatnak egy későbbi fázisába kapcsolódott be fotósként Eugéne Atget, akit elsősorban az eltűnőben lévő múlt világa érdekelt, ebből formált személyes víziót. Ezzel vált később fotótörténeti idollá.
Magyar szempontból talán a Lucien Hervé néven világhírűvé vált Elkán László kapcsolata az építészettel a legismertebb példa. 1949 és 65 között gyakorlatilag Le Corbusier modernista építész „házi fényképésze” lett. Corbusier azért kedvelte Hervé képeit, mert a fotók épületei tömegének nem puszta fotográfiai leképezései voltak, hanem azok vizuális szellemiségét ültették át a fotográfia nyelvezetébe.
A nagyobb építkezéseknek mindenhol a világon vannak megbízott fotográfusai, akik a folyamatot végig dokumentálják. ... a végeredmény általában: korrekt műszaki fotográfiák.
Más a helyzet, mikor érzelmi motívumok is vegyülnek az alkotás folyamatába. Lehetséges, hogy az eltűnőben lévő múlt organikus és mesterséges eróziója helyén születő jövő nyűgözi le a fotográfust, ilyenkor úgy érezheti, hogy ő éppen a küszöbén áll ennek a változásnak, és ő lehet ennek a hírmondója. Lehet az is, hogy a fényképészt az új világot építő emberek, mérnökök és munkások küzdelme érdekli, és ezt megfogalmazva alkot képi metaforákat. De mi történik akkor, ha a fenti szempontok mellett a fotós munkájában jelen van egy, még ezeknél is fontosabb motiváció: a saját érzelmi érintettség? Ráadásul még építészként is részt vesz a folyamatban.”
FUGA Budapesti Építészeti Központ - fuga.org.hu
1052 Bp, Petőfi Sándor u. 5.
Megnyitó: 2016.01.15. péntek 18 óra.
A kiállítást megnyitja: Gulyás Miklós fotográfus
Látogatható: 2016.01.15. - 2016.02.03.
Székely György honlapján láthatók a képek>>>>: http://www.gyorgyszekely.com/pages/gallery/3
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
