A spanyolországi muszlim kertek épített örökségének nyomában – 2. rész
Córdoba jó ötszáz éves arab uralom után 1236-ban került ismételten keresztény kézre, ezt követően csaknem száz év telt el, amikor 1327-ben XI. Alfonz (uralkodott: 1312-1350) az egykori arab erőd falai között berendezte rezidenciáját, amely a 14. és 15. század fordulójára további kertekkel bővült ki.
Miért megbocsáthatatlan barbárság a Tatára tervezett hotel?
Bemutatták a tatai Öreg-tó partjára tervezett szálloda látványterveit, ami országos felháborodást váltott ki. Most a sokak által emlegetett ellenérvek mellett szeretném egy olyan szempontra is felhívni a figyelmet, amelyről még nem esett szó, pedig talán az egyik legfontosabb.
A spanyolországi muszlim kertek épített örökségének nyomában – 1. rész
Az arabok al-Andalúszban ideális feltételeket találtak ahhoz, hogy az újonnan kialakított kertekben megvalósítsák azt a kerttípust, mely az itt talált római hagyományokra épített, magukkal hozott perzsa ismeretek szerinti földi paradicsomot testesíti meg.
Ilyen még nem volt! Nemzetközi szinten a lakástervezésről!
Renzo Piano egyik épülete is terítékre kerül a 2020-as Öko-logikus Építészet konferencián, de a Pécsi Egyetem Solar Decathlon csapata eredményeivel is megismerkedhetünk: ők azok, akik tavaly is és jövőre is bekerültek az egyetemek közötti környezettudatos építési verseny döntőjébe. Dr. Kondor Tamás a pécsi és Frauke Rottschy a wuppertali egyetem oktatója ad elő.
Eljött a klón-építészet alkonya?
Egy új kínai kormányrendelet, miközben szigorúan lép fel az építészeti plagizálás és a szupermagas épületek ellen, „zöld és gyönyörű" városokat vizionál.
Valójában ezt jelenti az új Trianon-emlékmű?
Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.
Pécsi Székesegyház északi és déli altemplomi lejárói – 3. rész
A cikksorozat utolsó részében a Székesegyház déli lejárójával foglalkozunk, melynek középkori darabjai teljesebben megőrződtek, mint az északi lejárat esetében.
Pulitzer kontra Pritzker
Néhány nappal a Peter Zumthor tervezte LACMA-megújítás körüli botrányról szóló cikkünk megjelenése után kapott Pulitzer-díjat az az amerikai építészkritikus, akinek jelentős szerepe volt a visszásságok feltárásában.
Városi irodaház zöldbe csomagolva
A Düsseldorfban elkészült irodaházat nyolc kilométer hosszú élősövénnyel borították be, ezzel Európa legnagyobb zöld homlokzata valósult meg. Kérdés, hogy az építészet halálát, vagy egy új építészet hírnökét lássuk-e meg benne.
A szerb építési piac a koronavírus alatt
Dejan Krajinović (Beobuild Core, EECFA Serbia) szerint Szerbiában az építőipar az egyik legkevésbé érintett ágazat, csak a termelési volumenben és a logisztikai kapacitásban volt észrevehető némi csökkenés a karantén szigorú korlátozásai miatt, de szerencsére a munkák nem álltak meg, és a károk minimálisra tehetők.
A román építési piac a koronavírus alatt
Dr. Sebastian Sipos-Gug (Ebuild, EECFA Romania) szerint eddig csak néhány jelentős építési projektet halasztottak el Romániában, sőt néhány esetében valójában a tervezettnél gyorsabban haladnak a munkák, például a híd- és útépítéseknél, a kisebb forgalom miatt.
Projektindulások, leállások, halasztások avagy járványhatás – milyen nagy a baj?
Az EBI szakértőinek becslése szerint, ha fél évig ilyen mértékű lesz a visszaesés, akkor a járvány önmagában 15%-kal vetheti vissza a folyóáron mért építőipari teljesítményt.
Hírlevél feliratkozás >>>>
Konferencianaptár
Transzparens szerkezetek új szerepben: árnyékolás, energiatermelés, teherbírás – Építész Tervezői Nap április 24-én (MÉK 2 pont)
Felújítások értéknövelő képessége: hogyan feleltessünk meg régi szerkezeteket a jövő kihívásainak? – Építész Tervezői Nap május 22-én (MÉK 2 pont)
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap szeptember 18-án
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap november 13-án
