A végeredmény azonban a szándékosan egyenetlen külső homlokzati megjelenéstől az ólomüveg ablakokon át a korábban eltakart muszlim és keresztény falfestésekig korhű és minőségi munka lett, amihez 10 év alatt egyszer sem kellett garanciális javításként hozzányúlni.
A felújítása óta eltelt 10 évben semmilyen garanciális javítást nem kellett végeznie a kivitelezőcégnek Pécs ikonikus épületén, a történelmi belváros közepén álló Gázi Kászim pasa dzsámiján, a mai Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomon. Ez azért is figyelemre méltó, mert a felújításnál igen komoly statikai beavatkozásokra volt szükség, a mintegy 500 éves épület sok meglepetést tartogatott mind a tervezőknek, mind pedig a kivitelezőknek. A szigetelés miatt négy méter mélyen körbe kellett ásni a teljes épületet, számos restaurálási, tisztítási, átépítési, korszerűsítési munkát végezni, mindezt a belváros leglátogatottabb főterén, a szomszédos oktatási, közigazgatási intézmények és a turistaforgalom zavarása nélkül. „A műemléki épületek felújítása minden esetben több szakma együttműködését és különleges építőipari szakértelmet kíván. Sok esetben csak korhű anyagok használatát engedik meg az előírások, ezért sem alkalmas minden építőipari kivitelezőcég műemléki épületek felújítására” – véli Magyari Csaba, az MB-BAU Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
Minden műemlék tartogat „meglepetést”
A 2013–2014-es teljes körű felújításnál ólomüveg-, homlokzat- és kőrestaurálás, vörösréz lemezekkel a kupolacsegely-részek újrafedése ugyanúgy a munkák részét képezte, mint freskók restaurálása vagy az altemplom renoválása, egy új altemplomi bejárat kialakítása. A fél évezredes épület számos meglepetéssel szolgált. Statikailag sérült volt, mint ahogy az 1944–46 közötti bővítéskor készült talajnedvesség elleni szigetelése is, így komoly beavatkozásokat kellett végezniük a szakembereknek. Évtizedekig problémát jelentett a vízbetörés, emiatt az altemplom használhatatlan volt, a szigeteléshez a teljes épületet körbe kellett ásni. A ma belvárosi templomnak nevezett dzsámi újkori épület részeinek íves díszüvegablakai ólomberakással készültek, azonban a napsugárzás hőjétől az ólom meglágyul, az ablakok pedig megrogynak, ezért meg kellett oldani a belső klimatizálásukat. A felújítás során a belső tamburon régi, félig elkészült freskókat is találtak a kivitelezők, ezeket a dokumentálás után restaurátorok közreműködésével konzerválták, majd kitakarták, és egy egyedi receptúra alapján összeállított festékkel fedték be. Szintén meglepetést okozott, hogy egy feltárt tartófalban nagyobb méretű, értékes kőre bukkantak. A kivételéhez hatósági engedélyt kellett kérni, ami csak több hét múlva érkezett meg. Ennek hiányában a hatóság akár le is állíthatta volna az építkezést, ami komoly idő- és pénzveszteséggel járhatott volna.
Szakértelem nélkül nagy a rizikó
„A műemlékek felújításánál az egyik legfőbb akadályozó tényező, hogy a tervezés fázisában nem lehet előzetes feltárásokat elvégezni, mert ezek roncsolással járhatnak. Anélkül nem bonthatjuk meg egy műemlék épület tető- vagy a falszerkezetét, hogy ne javítanánk vissza. De bizonyos esetekben már nincs lehetőség visszajavításra, így csak kevesen vállalják ezt a rizikót. Egyre speciálisabbak a munkák, számos műemlék épületnél tilos házgyári cementet használni, mert anno nem ismerték ezt az anyagot. Mésszel vagy vulkanikus cementekkel kell dolgozni, ami lényegesen drágább, mint amit a hétköznapokban használunk. Emellett egyre kevesebb az olyan szakember, aki hozzá mer nyúlni az ilyen anyagokhoz, ezért mi is folyamatosan képezzük a munkatársainkat” – teszi hozzá Magyari Csaba. A dzsámi belső fal felületeit is teljes egészében fel kellett újítani, de azzal a kitétellel, hogy megmaradjon a török kori jellegzetessége: úgy kellett kinéznie, mintha kézzel dobálták volna fel a vakolatot, vagyis a mai elvárásokkal szemben egy egyenetlen felületet képezni. A korhű megjelenés érdekében speciális anyaggal javították a többszáz éves vakolatot.
Az építési környezet mint nehezített terep
A dzsámi a pécsi belváros szívében található, iskolák, közigazgatási intézmények, múzeumok szomszédságában. Zavartalan működésük biztosítása érdekében a kivitelezőcég a templom falain kívül mindössze egy öt méteres zónát használhatott felvonulási területként, amelyen az építési konténer elhelyezése mellett meg kellett oldani az építési anyagok, a munkagépek, valamint a kiásott föld tárolását is. „Az épület homlokzatát alkotó köveket homokszóróval tisztítottuk meg az évtizedek alatt rárakódott szennyeződéstől. Hamar megtapasztaltuk, hogy ha északról hirtelen feltámad a szél, az a homokot és a szemetet lehordja az akár 500 m-rel lejjebb található Kossuth térre, ami az ott sétálók számára balesetveszélyt jelenthet. A Mecsekről nagy sebességgel lezúduló esővíz – hiába voltak esőtorlaszaink – többször kimosta az építőanyagot, amit nagyon gyorsan fel kellett takarítanunk Pécs főteréről. De ugyanígy figyelnünk kellett az általunk keltett zaj erősségére, mint ahogy az építési anyagokat, gépeket szállító autók mozgására is, hogy ne zavarjuk a körülöttünk működő intézményeket” – elevenít fel számos kihívást az ügyvezető.
Nem elég megtervezni…
…kivitelezni is tudni kell. Több esetben hiába kapták meg a tervezők elgondolásait, a megvalósításhoz szükség volt a gyakorlati jártasságra, a több évtizedes tapasztalatra is. A dzsámi altemplomában például
speciális leválasztó kapukat készítettek fémrudak és kövek kombinálásával. Ami a tervezőasztalon tökéletesnek látszott, az nem volt egy az egyben megvalósítható a valóságban, ezt a kaput kétszer is át kellett alakítani ahhoz, hogy minden elvárásnak megfeleljen. Ugyanígy konstruktivitásra ösztönözte a kivitelezőcéget az épület déli oldalán újonnan kialakított főbejárat a maga 8–10 cm vastag mészkőlapborításával. A kapu két szárnya darabonként mintegy 1 tonna és egy motor mozgatja őket. Kihívást jelentett a szerelékek elrejtése, a mozgást kísérő hang tompítása, a kapu épületszerkezethez való rögzítése is. A szakember szerint a műemléki épületek felújítása „egy életre szól”, sokszor csak generációkkal később van lehetőség egy újabb renoválás elvégzésére. A vállalkozások jelentős része nem is az anyagi haszonért, sokkal inkább a múlt és az ősök tisztelete, az értékmentés, az értékmegőrzés fontossága miatt vállalja el ezeket a munkákat. „Büszkeség számunkra, hogy olyan ikonikus épületeken hagytuk ott a kezünk nyomát, amelyek miatt távoli helyekről is ellátogatnak az adott településre. Nagyon jó érzés látni, hogy egy-egy épület újra a régi pompájában tündököl” – mondja Magyari Csaba.
Forrás: sajtóközlemény
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére