A MÉSZ 2012. évi ünnepi ülése

Marosi Miklós a MÉSZ elnöksége nevében üdvözölte a megjelent személyiségeket és a szövetség tagjait. Bejelentette, hogy az elnökség határozata értelmében a tisztújítást későbbi időpontra halasztják. Az ülést Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ elnöke vezette le. Dr. Kövér László házelnök nevében Lukács József, az Országház főépítésze köszöntötte a résztvevőket. Közölte, hogy a 2012. évi Nemzetközi Építészkongresszus munkaülésének (ez a márc. 2-i UIA Workshop ülés, tehát nem maga az Építészkongresszus: az a Balassi Intézetben lesz márc. 3-án - a szerk.) az Országház ad helyet. Ebben az évben megkezdődik a Kossuth tér rendezése, amely 2014-ben fejeződik be. Dr. Jávor András közigazgatási államtitkár hivatkozott az Országház történetének két momentumára. A 19. században Vörösmarty Mihály, a költő írta: „Az országnak nincsen háza”. S amikor végre megépült, szimbolikus volt, hogy az Országgyűlés első ülését a honfoglalás millenniumán, 1896. június 8-án tartották az épületben. A 2000. évi I. törvény a magyar Szent Koronát a Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába helyezte át. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kijelentette, hogy most az új Építészeti Múzeum megvalósítására komoly esély van. Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár elmondta, hogy az építészet össztársadalmi ügy. Köszönet az építészeknek munkájukért, a teoretikusoknak, az oktatóknak és az alkotóknak egyaránt. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár a személyes hangú üdvözlést saját nevében tette. Kiemelte: neves építészek által tervezett építészeti terekben nőtt fel, járt iskolába, jelenleg pedig él és dolgozik. A minisztérium feladata, hogy külföldön a magyar építészet sikereit népszerűsítse, Hudec László sanghaji épületeitől a népi építészeti kiállításokig, amelyeket városok sorában rendeztek.

Dr. Istvánfi Gyula professzor emeritus „Steindl Imre építészete és kora, a MÉSZ története” címen tartotta meg lényegre törően summázott előadását. Steindl 1839-ben Pesten született. A Műegyetemen az első Építészeti Tanszék vezetője lett, 32 éven át, haláláig, a gótika jegyében. Műemlékeket restaurált, illetve átépített. Leghíresebb, leghírhedtebb munkája a kassai székesegyház. Az ő átépítési formái jobbak és igazabbak – mondta – mint a középkoriak. Főműve a magyar parlament épülete. Az Országház tervpályázaton két tervet díjaztak. Döntő volt, hogy Andrássy Gyulának jobban tetszett a gótika, így Steindl neogótikus terve épülhetett meg a rivális Hauszmann reneszánsz pályaműve helyett. Építése idején a magyar Országház egy háromszor nagyobb ország parlamentje volt. De ma is önbecsülésünk temploma. Steindl sajnos nem érte meg nagy műve építésének befejezését. Ezután Istvánfi áttekintette a MÉSZ 110 évét. A szövetséget Lechner Ödön és építésztársai 1902-ben alapították meg, mert az 1876-tól működő Magyar Mérnök- és Építész Egylettől független, önálló Építész Szövetséget akartak létrehozni. A Szövetség három periódusát említette: 1945-ig, 1956-ig, majd 1956-tól máig. Az elnökök neve fémjelzi a MÉSZ tevékenységét: Major Mátéé egy politikus időszakban, aztán húsz év alatt hárman voltak elnökök: Szendrői Jenő, Böhönyey János és Borvendég Béla.

Kálmán Ernő a MÉSZ tevékenységéről tartott ismertetőt. A MÉSZ 1902-es alapítását a Szövetség prominens tagjai 2009-ben megerősítették. Az Építészek Nemzetközi Szövetségét, az UIÁ-t 1947-ben Pierre Vágóval az élen magyar építészek alapították. A Visegrádi Négyek Építészcsoport alapítását öt évvel ezelőtt Kálmán Ernő saját maga kezdeményezte. Családi ház témában pályázatokat és közös kiállításokat rendeznek. „Az új magyar ornamentika – hagyomány és innováció” című kiállítást a szecessziótól az organikus irányzatig a világ számos helyén mutatták be. A posztumusz Ybl-díjak átadása 2010-ben Winkler Barnabás javaslatára hosszú idő után 17, már nem élő építésznek végre igazságot szolgáltatott. A Magyar Építészetért Emlékérmet első alkalommal 2011-ben Magyar Péternek, az USÁ-ban élő építész professzornak nyújtották át, mivel Ybl-díjat külföldön élő magyar építész nem kaphat. Az ünnepi üléssel megkezdődött a Steindl emlékév.

Sárközi Csaba fiatal építész a Hudec projektről adott tájékoztatást. Hudec László saját villája Sanghajban 1933-ban épült. Ebben az épületben alakítják ki a Hudec Emlékközpontot. Erről 2011-ben a Magyar Építész Szövetség, a Kínai Építész Szövetség és a Befektető képviselői megállapodást írtak alá. A terv ezzel az aktussal a megvalósítás stádiumába lépett. Vukoszávlyev Zorán PhD építész Makovecz Imre építészetének hatását elemezte. Először a párhuzamokat vizsgálta Kós Károly és Rudolf Steiner esetében. Aztán mozgástanulmányait és minimáltér elméletét illusztrálta a vetített képeken. Nemzetközi bemutatkozása Velencében a Biennálén, az organikus építészet bemutatkozásával egyidejűleg történt. Népszerűsítése érdekében sokat tett az olasz építész, Paolo Porthogesi. Befejezésül a Nap és Hold szimbolikáját értékelte. Marosi Miklós zárszava következett. Kiemelte, hogy a MÉSZ üléseit mindig patinás termekben tartotta a Műegyetemen, az Olasz Intézetben, az Akadémián, most pedig a legméltóbb helyen, a Steindl Imre építette Országház épületében. Ezzel véget ért az ünnepi ülés. 

A szövetség ezzel a rendezvénnyel a politikának akarta demonstrálni, hogy tagjai, az építészek mit tettek, milyen eredményeket értek el az elmúlt időszakban. Ezúttal ez rendkívül precízen sikerült, mert minden előadó pontosan betartotta a rá kiszabott időtartamot, így az ünnepi ülés egy óra 45 perc alatt véget ért. Az ilyen és ehhez hasonló összejövetelek a hivatalos program teljesítésén túlmenően mindig jó alkalmat kínálnak arra, hogy a résztvevők a kezdés előtt, a szünetben vagy a rendezvény után kötetlen eszmecserét folytassanak. Ezúttal is ez történt. Az építészek azt reklamálták, hogy nem kaptak kellő indoklást arról, miért kellett a vezetőségválasztást máskorra halasztani. A díszvendégek a patkónak nevezett padszektorok első sorában foglaltak helyet. Itt ült Ritoók Pál is, a "Magyar Építészeti Múzeum igazgatója" táblácska mögött. Később a vele folytatott beszélgetés során kiderült, hogy már nem igazgató, és a Magyar Építészeti Múzeum sem létezik, csak egy részleges gyűjtőkörrel rendelkező Építészeti Gyűjtemény. A Gyűjtemény két fél munkatársa közül ő az egyik. A korábbi igazgatót és a Múzeum négy munkatársát elbocsátották. Vagyis ebből a nézőpontból már nem minden olyan sima és kerek, mint benn a csodálatos fényárral megvilágított Felsőházi ülésteremben. A Magyar Építészeti Múzeum létrehozására pár évvel ezelőtt egy rendkívül előnyösnek tűnő tervezet szerepelt az asztalon: a volt Divatcsarnok épületében szerették volna kialakítani, amely központi elhelyezkedése folytán erre célra kiválóan alkalmasnak látszott, ezen kívül egy jellegzetes megjelenési jegy különös pluszt adott a tervezetnek. Az épület homlokzata egy hatalmas „A” betűt formázott, az Architektúra kezdőbetűjét. A pénz hatalma azonban megakadályozta a szép terv megvalósítását. Kérdés: vajh mi lesz az államtitkár jelenlegi ígéretéből?