A régi pajta helyén Martin Rührnschopf, a helyszínhez illeszkedő ökológiai építészeti megoldásairól ismert építész egy olyan otthont alakított ki, amely modern jegyekkel ötvözi az eredeti gazdasági épület megjelenését.
Az „egyszerű, időtlen és élénk” elvétől vezérelve egy olyan állandó otthont hoztak létre, amelynek a hiányzó elemek adják a jellegzetességeit. Mivel az épület szándékosan nyitott a kert felé, a belső és külső tér gond nélkül fonódik egybe. Az alsó szinten található egy gardrób, egy WC, egy tágas nappali, konyha és étkező – mindenhol viaszolt beton adja a padló anyagát.A galériaszintre vezető, egykarú lépcső szoborszerű dizájnelemként szerves részét alkotja a lakótérnek.Fent, a galériaszinten helyezkedik el a hálószoba és a fürdőszoba.A legfelső szint nyitott térként tárul elénk, ide vonulhat el a gyerek a világ elől játszani, aludni és pihenni. A lakóteret ferde síkok tagolják és alkotnak kommunikációs tengelyeket – a lakótársak rálátnak egymásra a különböző szintekről, az egész tér egy közös helyiséggé alakul. A tető szerves részét képező tetőtéri erkélyen állva az az érzésünk támad, mintha magán a tetőn állnánk.
5% feletti benapozási tényező
A tervezés során egyértelműen az volt a cél, hogy a lakóterek elegendő természetes fényhez jussanak még az ősszel és télen meglehetősen gyakori felhős, sokszor ködös napokon is.A déli oldal nagyméretű ablakai mellett jól elhelyezett, megfelelő tetőtéri ablakok is kellenek a fényhez. A felülről érkező fény tudatos használatának köszönhetően a fény a galériaszinten keresztül még az alsó szint lakóterének hátsó zugaiba is képes behatolni, és ezáltal kiegyensúlyozott fényviszonyokat teremt.
A benapozási tényező több országban a természetes fény mennyiségének mérésére szolgáló legegyszerűbb és legelterjedtebb módszer. A benapozási tényező a természetes fény azon százalékban kifejezett mennyiségét határozza meg, amely felhős ég esetén a padlófelülettől 85 centiméterrel feljebb eső síkban a belső térben elérhető. Minél magasabb a benapozási tényező, annál több természetes fény jut az adott helyiségbe. A legalább 2%-os átlagos benapozási tényezővel rendelkező helyiségek kellőképp világosnak minősülnek. Ha pedig az átlagos benapozási tényező 5% vagy annál magasabb, akkor a helyiség nagyon világosnak tekinthető.
Az értékelésből az derül ki, hogy a zu-haus két különböző helyiségének átlagos benapozási tényezője 6,6%, illetve 8,3%.
Innovatív szellőzési koncepció automatizált ablakokkal
A háztulajdonosok kifejezett kérésére nem került gépi szellőztetőrendszer az épületbe. Az építész így már a tervezés korai szakaszában kialakíthatta a szükséges kimeneti és bemeneti szellőzőnyílásokat homlokzati ablakok és tetőtéri ablakok formájában. Az eredmény: a természetes huzat (kéményhatás) energiafelhasználás nélkül biztosítja az optimális hatást.
A rejtett motorral ellátott homlokzati ablakok szolgálnak bemeneti szellőzőnyílásként. A Velux Integra® tetőtéri ablakok szintén rejtett motorral vannak felszerelve, és hatékonyan kivezetik a felfelé áramló levegőt. Martin Rührnschopf építész klímanyílásoknak nevezi ezeket a szellőzőnyílásokat.
A fűtési szezonban és az átmeneti időszakokban a lakás különböző pontjain felszerelt CO2-érzékelők jelet küldenek az elektromos ablakoknak, hogy tudják, mikor kell automatikusan kinyílniuk. A különböző terek így könnyedén átszellőztethetők a fűtési szezonban. Nyár közepén a CO2-érzékelőket egyszerűen kikapcsolják, és a rendszer átáll a természetes szellőztető hűtésre. Az egésznek egyszerű fizika az alapja – éjszakai hűtés célzott szellőztetéssel. Függetlenül attól, hogy otthon tartózkodnak-e a család tagjai, egy integrált időrelé automatikusan kinyitja az ablakokat este 10-kor, amelyek egészen reggel fél nyolcig nyitva maradnak, amikor is automatikusan ismét becsukódnak. Az ablakon keresztüli szellőztetéshez nincs szükség energiabevitelre – ez egy passzív hűtőrendszer, amely nyáron elengedhetetlen kelléke a kellemes beltéri klímának.
Téli hőszigetelés és nyári hővédelem
Az építéstechnológiai koncepció célja egy olyan egyszerű, de hatékony technikai megoldás megtalálása volt, amely megbízható, felhasználóbarát és kevés gépesítést igényel. A kiemelkedő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező épületburkolat kiváló hőtartást biztosít. A déli ablakok segítségével összegyűjtött napenergia hőtárolóval kiegészített felhasználásával minimálisra csökken a további hőigény.
A hőről a szomszédos szülői házban található kondenzációs gázkazán és a lakótérben elhelyezett fatüzelésű kályha gondoskodik. A hőt alacsony hőmérsékletű padló- és falfűtés oszlatja el a házban.
A masszív oromfalak és az alsó szint betonfalai hőtárolóként funkcionálnak, és jelentősen lelassítják a helyiségek felmelegedését. A hatékony kültéri árnyékolás védelmet nyújt a nyár derekán tapasztalható erős napfénnyel szemben. A helyiségeket azonban nem szabad teljesen leárnyékolni ebben az időszakban, hiszen szükség van elfogadható mennyiségű természetes fényre. Nagyon okos és hatékony megoldás a vitorlavászon használata, amely a teraszon véd a nappal szemben és leárnyékolja a nappalit. Az utcafronton a csűrajtó lamellái jelentik a védelmet nyáron a reggeli nap igen intenzív sugaraival szemben. A tetőtéri ablakok áttetsző elektromos árnyékolókkal vannak felszerelve, amelyek a beprogramozott utasításnak megfelelően automatikusan leereszkednek a nyári reggeleken. A külső tér szintén az energiafelhasználási koncepció része. A lombhullató fák jól átgondolt elhelyezésével a nyári hónapokban biztosított a természetes árnyékolás és a különleges mikroklíma.
Martin Rührnschopf építész filozófiája:
„Az építészet csak akkor válhat ténylegesen fenntarthatóvá, ha megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a funkcionalitás, az esztétika, a beltéri klíma és az energiafelhasználás között. A holisztikus szemléletmód és megközelítés lényege, hogy minden fontos tényező összhangban álljon egymással.”
A zu-haus-projekt tehát elsőrendű példája az aktívház koncepciójának. Az aktívház tervezési elvekről bővebben itt olvashat.
(x)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére