exkluzív kiállítás képzőművészet

Az én geometriám

Koppány Attila festőművész tárlata


Archigram | 2019.05.29

„Az én geometriám” címmel nyílt tárlata prof. dr. Koppány Attila festőművésznek, a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Építészeti és Épületszerkezettani Tanszékének professor emeritus egyetemi tanárának.

Az Újbuda Galéria (1113 Budapest, Zsombolyai u. 5.) a helyszíne Koppány Attila festőművész „Az én geometriám” című kiállításának. A megnyitó május 23-án, csütörtökön, 18 órakor volt, a megnyitó előadást Pataki Gábor művészettörténész tartotta.

Koppány Attila a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Építészeti és Épületszerkezettani Tanszékének professor emeritus egyetemi tanára. Komolyan festeni, rajzolni a Székesfehérvári Derkovits Képzőművészeti körben kezdett, ahol mestere Ballagó Imre festőművész volt, majd az ugyancsak székesfehérvári Vasas képzőművészeti Körbe járt, munkáit Áron Nagy Lajos festőművész irányította.

Műegyetemista korában vett részt művészeti képzésben az Építészmérnöki Kar, Rajzi és Formaismereti Tanszékén, 1966 és 1971 között, ahol mesterei Boross Géza és Máriási (Masznyik) Iván festőművészek voltak. Itt nyerte el a Műegyetem Képzőművészeti Pályázatának I. díját (1970).

Az első szakmai elismerést a Keszthelyi Helikon Művészeti Fesztiválon kapta, aranyérmet képzőművészet kategóriában (1963 és 1965).

Első önálló tárlata 1968-ban volt Budapesten, a Műegyetem Vásárhelyi Galériájában, melyet Dr. Pogány Frigyes professzor nyitott meg, és ekkor írták róla az első recenziót is (Művészet, Bauer Jenő, 1969.).

1973-tól tagja a Képzőművészeti Alapnak (jelenleg MAOE), és ettől kezdve rendszeresen állít ki. Ő hozta létre a győri Széchenyi István Egyetemen, az Építészmérnöki Szak vizuális művészeti képzését, a Rajz és kompozíció című tárgy keretében. De tagja még számos szakmai társaságnak, így a Győri Grafikai Műhelynek, a Magyar Szépmíves Céhnek, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Képző-, és Iparművészek Szövetségének, és a Magyar Tudományos Akadémia, VI. Műszaki Tudományok Osztálya, Association Internationale de la Couleur (AIC), Magyar Nemzeti Bizottságának elnökségének.

Alkotásai számos közgyűjteményben kerültek elhelyezésre, mint a Magyar Nemzeti Galéria, a berlini Rathaus, a Xantus János Múzeum, a Győri Városi Művészeti Múzeum, a Szent István Király Múzeum, a Székesfehérvári Városi Képtár, a Budaörsi Képzőművészeti Gyűjtemény, a kecskeméti Katona József Múzeum, és a kiskőrösi Petőfi Múzeumház.

Munkásságát számos ösztöndíjjal, és szakmai elismeréssel, díjjal honorálták. A Fejér megyei és a Győr-Sopron Megyei pályázati illetve tárlat díja (1977, 1982), Borsos Plakett (1982), a győri Műszaki Főiskola művészeti ösztöndíja (1981-1990), az „In memoriam 1956” 2. Országos Képzőművészeti Kiállítás I. díja (2006), a Szent László díj (2012), a Fehérvár Szalon különdíja (2014), a XX. Országos Portrébiennálé fődíja, az „Arany Diploma” (2015), és az Országos Petőfi Képzőművészeti Pályázaton a Petőfi Irodalmi Múzeum díja (2018).

A mostani kiállítás anyaga az utolsó három hónap friss termése.

A kiállított anyag a mérnök festőművész vonzódását reprezentálja a geometriához, egyszersmind az architektonikus formákhoz is.

Visszanyúl a nagy elődökhöz, Kassák Lajostól Nemcsics Antalon át Konok Tamásig. Ez néha már szinte idézetként jelentkezik képein, de a képek soha nem vesztik el a művész személyes véleményét, meggyőződését. Mégis a most kiállított „sorozat” jelentős fejlődést mutat. A nagy mesterek hatása és a tiszta geometriai formák ábrázolása ugyanis nem elégíti ki, hanem egyre inkább saját „régi” festői hangja ötvöződik a geometriai formákkal a képeken, és megjelennek – na, persze geometriai formákban, hogy az alapgondolat mindig és következetesen érvényre jusson – az utolsó évtizedben alkalmazott erőteljes érzelmekről tanúskodó festői felületei. Ez adja e képek rendkívül szép és hatásos feszültségét. Ez az ív a Kettős négyzet című képtől a Középúton át az Emlékfoszlányokig tart.

Egy másik, erőteljesen jelentkező tendencia és talán folyamat is megfigyelhető e tárlat képein: a statikus és dinamikus hatás. Míg főleg a múltból merítő képek esetén dominál a statikus komponálás, más képeken számos mozgás ábrázolása valósul meg. Az előzőre példa a "Kettős négyzet" vagy a "Két háromszög", melyek címükben is jelzik a geometria mindenhatóságát e képeken. A mozgás megjelenítése pedig a Keleti szél, illetve az Inga című képek.

Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell a képek gazdag és harmonikusan kezelt koloritásáról is. A festőiségen túl e színhasználat árulkodik leginkább a biztos festői gondolat és megvalósítás egységéről, gazdagságáról.

A kiállítás 2019. június 14-ig van nyitva, és tekinthető meg.

Szende Árpád

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások