cikk

Az orosz Mordor. Egyszer ez is szellemváros lesz.

Milliárdokat termelő lepusztult város a savas esők és a fagy fogságában.


donkanyar | 2012.01.02
Több mint 17 ezer ember halála árán épült meg a világ legészakibb, 100 ezer főnél több lakossal rendelkező nagyvárosa: Norilszk. A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb, külföldiek által nem látogatható panelvárosa.

A hideg Pokol fővárosa

Az 1935-ben alapított szibériai Norilszk (Норильск) nemcsak a világ legészakibb, 100 ezer főnél több lakossal rendelkező nagyvárosa, hanem az egyetlen olyan település az Északi-sarkkörön túl -északi szélesség: 69°20’24”, keleti hosszúság 88°12’23”-, amelynek rosszul kiválasztott és alkalmazott építéstechnológiái miatt, ingatlanállományát folyamatosan rombolni tudja a permafroszt. (A délebbre fekvő Murmanszk -északi szélesség: 68°58’27”, keleti hosszúság 33°04’51”- esetében már körültekintőbben jártak el a tervezők.) A szibériai nagyváros lakóépületeinek 34 százaléka éppen ezért vagy lakhatatlan, vagy életveszélyes. A permafroszton való építkezés nehézségét az is csak növeli, hogy a korábban átadott épületek és a csővezetékrendszerek által leadott hő felgyorsítja az erózió mértékét-, amely az épületek alapjai alól szinte kimossa a felolvadt földet. Bár több megoldás is született a permafroszt kivédésére, megnyugtató megoldást sem a facölöpökön nyugvó alapozás, sem a 2 méteres mélységben lefektetett sóderréteg, sem a hőcsővezetékeknél használt vízmentes ammónia használata sem volt eredményes.

Tetézi a bajt, hogy az Északi-sarkkörön túl felépített város, a világ 10 legszennyezettebb települése közül a nyolcadik helyen áll aktív bányászata és kohászata miatt. A Blacksmith Institute 2007-es felmérése szerint, míg a porból és a finom szemcséjű radioaktív izotópokból (pirany, cézium) álló szmog az év 365 napjából 42 alkalommal telepedik rá a városra, addig a savas esők és gázfelhők évente 20-28 alkalommal "locsolják" meg a települést és lakóit. Míg az intézet becslése szerint Norilszk gyárai évente 500 tonna rezet, ólmot nikkelt, arzént, szelént és cinket juttatnak a levegőbe, addig az angol Wikipedia szerint évi 4 millió tonnát. A Blacksmith Institute becslése szerint csak ez a város a felelős a világ kén-dioxid kibocsájtásának 1 százalékáért is, ami évente több mint két millió tonnára tehető! Mivel a súlyos környezeti szennyezésnek köszönhetően a légúti betegségek miatti halálozás 15,8%-kal, a rák kialakulása 37%-kal, a vetélések és a csecsemőkori morbiditás kialakulása 21,6%-kal magasabb, mint Oroszország más vidékein, így a Norilszk Nikkel vállalat 2015-ig évi 400 ezer tonnára kívánja csökkenteni gyárai kén-dioxid kibocsájtását.

A nehézfém (platina, palládium, irídium) szennyezettség olyan súlyos és nagymértékű a város 48 kilométeres, a Blacksmith Institute szerint 60 kilométeres hatósugarán körül, hogy a CNN híradása szerint már gazdaságilag is megérné a szennyezett föld bányászata. A talajcserével járó erdősítési programokat ellenben azért nem erőltetik, mert a rekultiváció ellenére a facsemeték pár héten belül úgyis kiégnének a nagy mélységbe is eljutó koncentrált szennyezés miatt. A súlyos környezeti szennyezés miatt a norilszki emberek várható élettartam éppen emiatt 46-48 évre tehető az intézet szerint.

Bár az éves középhőmérséklet mínusz 10 fokban állandósult, pár évvel ezelőtt a 134 ezres város lakóinak egy mínusz 58 fokos telet is át kellett vészelniük! A távfűtési-rendszer természetesen teljesen tönkrement. Az évente 250-270 napig tartó hótakaró általában 2-4 méter magasságban szokta ellepni a bányászvárost, amihez rendszeresen 25 méter/másodperces 110-130 napig tartó hóvihar és széllökés is társul! Idegtépő lakhatási állapot lehet az is, hogy Norilszk lakói december közepétől január végéig hat héten keresztül egyáltalán nem látják a Napot, nyáron pedig a központi égitest sugarai szintén hat héten át csak „vízszintesen” simogatják meg a város és a gyárak kontúrjait. (A pár hétig tartó nyári időszak alatt az átlaghőmérséklet 16 fok szokott lenni.)

Aki hisz a kísértet járta helyekben, az szintén jó helyen jár: Sztálin utasítására 1935-től 1956-ig tartó vasút és városépítéskor - az Orosz Állami Archívum adatai szerint- 16.806 munkaszolgálatos halt meg a kényszermunka, az éhezés, a hideg és az NKVD kínzásai miatt. Különösen magas volt a halálesetek száma 1942 és 1944 között, amikor a Harmadik Birodalom elleni háborúra hivatkozva Moszkva radikálisan csökkentette az eleve szűkös élelmiszerellátást. A Norilszk II. „izolátorban” 1939-től 1943-ig raboskodó Lengyel József író-költő Igéző című könyvében megjelent egyik novellájában azt írta ”hogy liszteszsákot, sok hordó sózott halat, húst és más élelmiszert, kondérokat, edényeket, takarókat, ruhaneműt és kenyeret úgy hoztak a sofőrök, hogy a teherautók személyzete több kilométernyire a tábortól dobták le az élelmiszert tartalmazó zsákokat a hóba, amikért vattával kitömött elhasznált autókerekek gumijából készített óriási cipőinkben kellett elbandukolnunk”.
Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálakor a Norilszk II. tábor foglyai fellázadtak az elviselhetetlen életkörülmények ellen, amit az NKVD egyik speciális alakulata úgy torolt meg, hogy az egész tábort kivégezte az őrökkel és lágerparancsnokkal egyetemben. A tábor barakképületeit az osztag felgyújtotta, amire 2008-ig csak egy domb emlékeztetett a város határában. (Varsó ekkor emeltetett a dombon egy emlékművet a Gulágon elpusztult állampolgárai emlékére.) A baloldali gondolkodású Lengyel József csak azért úszta meg a kivégzést, mert időközben átszállították a Norliszk I. alaptáborba, ahol társaival közösen csak mínusz 32 fok alatt nem kellett a bányában dolgoznia. Egyes orosz híradások szerint a munkatáborokat Moszkva egészen 1979-ig üzemeltette, bár az 1956-tól 1979-ig terjedő időszakról szóló pontos kimutatásokat a Kreml még mindig titkos besorolású dokumentumokként kezeli.


Titánia, Titánia


Jogos lehet a kérdés, hogy ha ennyire élhetetlen ez a város, akkor még miért élnek itt emberek? A válasz egyszerű: Norilszk és környéke a világ leggazdagabb nyersanyag lelőhelye. A város fő munkaadója a Norilszk Nikkel a világ 50 leggazdagabb cégének egyikének számít, amit bő egy évtized alatt ért el. (Az örök jég birodalma alatt hosszan elnyúló nemesfém-vagyont csaknem 2 milliárd tonnára becsülik.) Mivel az orosz város és környéke adja világ palládium termelésének 38%, a platina és a nikkel 22%-át, a világpiac felértékelte a régiót. Az új bojárok között elkeseredett harc dúlt és dúl a sarkvidéki zóna ásványkincsei fölötti monopólium tulajdonáért, amit a Forbes szerint három évvel ezelőtt a 19,3 milliárd amerikai dolláros magánvagyonnal rendelkező, korábban miniszterelnök-helyettesként is dolgozó Vlagyimir Potyanin szerzett meg. (Az 1200-1800 méter mélyen történő bányászat során csak 2008-ban 299.700 tonna nikkelt és 419 ezer tonna rezet hoztak fel a felszínre az arany, a platina, a kobalt, az irídium és a palládium mellett. Az üzletember ennek a hatalmas nyersanyag-és profitbőségnek köszönhetően nemcsak az orosz átlagbérek háromszorosát, a moszkvai átlagfizetésekkel megegyező (2800-3000 eurót) rubelkötegeket fizet ki munkásainak, hanem 95 napos szabadságot is biztosít beosztottainak. Arról persze a konszern már mélyen hallgat, hogy ezért a pénzért évente több mint 40 bányász adja az életét. A nagyszámú halálesetek száma miatt Norilszk vezetősége és a Kreml 1991-ben oldotta fel a tiltott város titulust, hogy főleg kaukázusi, kazah és kínai bevándorlókkal helyettesíteni tudják az orosz munkavállalókat. (A város lakosságának mintegy 10 százalékét teszik ki a külföldiek.) A nagyszámú kábítószer-forgalom és a prostitúció elterjedése miatt azonban 2001-ben a terület kormányzója Alekszandr Lebegy tábornok, és Oleg Badrugyin polgármester előterjesztésére Moszkva ismét tiltott zónává nyilvánította a települést a külföldiek számára. A krasznojarszki légitársaságok Fehéroroszország állampolgárainak kivételével csak meghívó ellenében szállítanak nem oroszokat a városba. (A városban egyébként semmilyen komoly látnivaló sincs, ugyanazok a házgyári épületek állnak az Északi-sarkkörön-túli városban, mint egy átlagos magyar lakótelepen.)

A cikk első megjelenési helye további, megdöbbentő képekkel

Mordor: egy táj neve J.R.R. Tolkien regényeiben Középfölde délnyugati részén. Gyűrűk ura.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások