Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország építési piacát kutatja. A 2019-es téli EECFA előrejelző tanulmányok 2019. december 9-én kerültek kiadásra, melyek szerint az EECFA balkáni országainak magasépítési piaca felfelé ívelő szakaszban van: a 2016-2019-es időszakban a piacméret 30%-kal bővült. Az EECFA kutatói úgy gondolják, hogy a jelenlegi ciklus egyre közelebb kerül a csúcshoz, és az elkövetkező 2 évre lassulást várnak. Az egyik szélsőség Szerbia magasépítési piaca, mely az elmúlt 4 évben jóval meghaladta a többi országét, és további bővülésre már nem számíthat. Ahogy közelebb kerülünk a jelenlegi uniós finanszírozási időszak végéhez, a mélyépítés várhatóan kedvezőbben járul majd hozzá a teljes építési piac növekedéséhez.
Bulgária. A bolgár építési teljesítményben folytatódik a fellendülés, melyhez mind a magasépítés, mind a mélyépítés hozzájárul. A reálbérek növekedése és az alacsony kamatozású lakáscélú hitelek, melyek egyre megfizethetőbbé teszik a lakásvásárlást, kedveznek a lakásépítésnek. A modern irodahelyiségek iránti tartós kereslet, valamint az ipari és raktár projektek folyamatos bővülése valószínűleg növekedést hoz majd a nem-lakásépítési alszektorban 2019-2021-ben. Az EECFA előrejelzése szerint a mélyépítés folytatni fogja emelkedő tendenciáját, összhangban az uniós alapok felhasználásával: a növekedést az elkövetkező években itt a nagy közlekedési infrastruktúra projektek és a közüzemi építkezések fogják biztosítani. A teljes építési teljesítmény 2019-ben 8,7%-kal, majd 2020-ban és 2021-ben egyaránt további 6,5%-kal növekedhet majd.
Horvátország. A horvát építési piac átalakulóban van: egyes ágazatok elérték a növekedés korlátját, míg a többiek csak most kezdenek profitálni a növekedésből. Noha az átalakulás iránya és elkerülhetetlensége egyértelmű, az időzítés kevésbé, mivel minden szektor valószínűleg a saját útját megy majd. Bizonyos tényezők (kivándorlás, lassú kulcsfontosságú reformok, növekvő építési költségek, a kormány képessége az EU-s alapok és más források biztosítására, valamint a fokozott nemzetközi verseny a turistákért, akikre a horvát gazdaság jóban-rosszban támaszkodik) az összes építési ágazatot érinti majd. A kilátások viszont egyáltalán nem komorak: az átalakulás korántsem fejeződött be, az építkezésben semmiképp, és sok potenciál van még benne.
Románia. Az ország építési alszektorai különböző tendenciákat mutatnak: a lakás- és nem-lakásépítés is évek óta növekedési pályán van, míg a mélyépítés 2015 óta csökken. A növekvő jövedelmek és az új építés iránti kereslet miatt a lakásépítés továbbra is a növekedés motorja lesz az előrejelzési időszakban, bár a szabályozás- és adóváltozások lassítják az alszektort. Románia gazdasági növekedése, mely az egyik legerősebb az EU-ban, és a megnövekedett lakossági fogyasztás ösztönzi az új nem-lakóépületek építését; viszont a fokozott munkaerőhiány és a magas költségek akadályozzák azt. A mélyépítés esetében a magas építési költségek, a választások és a kormányváltások ellensúlyozzák a potenciális növekedést. Összességében a román építési teljesítmény várhatóan 6,4%-kal bővül majd 2019-ben, de 2020-ban és 2021-ben alacsonyabb sebességre kapcsol majd.
Szerbia. Az építési teljesítmény növekedése most már negyedik éve folyamatos és még további bővülés várható az előrejelzési időszakra. 2019-ben erőteljes kétszámjegyű növekedést tapasztalhattunk. A mélyépítés különösen jól teljesített, mely döntően az energetikai projekteknek tulajdonítható, ám a többi mélyépítési szegmens is rendkívüli szintet fog várhatóan elérni. A magasépítés gyakorlatilag minden szegmensben rekordokat dönt. 2019-ben mind a lakóépületek, mind a nem-lakóépületek 2015-höz képest előreláthatólag kétszeres szintet fognak elérni. A nagy szegmensek – mint például az ipari vagy kereskedelmi épületek – erőteljes teljesítménye 2021-ig új rekordokat hozhat.
Szlovénia. Két évnyi nagyon gyors növekedés után a szlovén építőipar 2019-ben várhatóan lassabb, 5,7%-os növekedést fog elkönyvelni az általános gazdasági lassulás miatt. Mivel a gazdaság visszafogott marad, igaz az építőipar viszonylag magas szinten marad majd, de 2020-ban előreláthatólag csupán 2,1%-kal míg 2021-ben 0,6%-kal nő majd. A lakásépítés várhatóan továbbra is a növekedés legfontosabb mozgatórugója lesz, ahogy a gazdaság eléri a teljes foglalkoztatást, és a rendelkezésre álló jövedelem nő. A mélyépítés és a nem-lakásépítés bővülése viszont valószínűleg sokkal lassabb lesz, annak ellenére, hogy egyes meglévő nagyprojektek, például az új vasútépítés vagy az utak általános felújítása folytatódnak majd.
A teljes tanulmányok megvásárolhatóak, illetve a mintatanulmány megtekinthető a www.eecfa.com oldalon.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére