A Concrete Plinth House (Beton Talapzatú Ház) nevet viselő épület eredeti programja – a leválasztott és sötét, északi fekvésű konyha átalakítása világos és nyitott területté, amely alkalmassá teszi családi összejövetelek számára is – kibővült a ház többi részének könnyebb felújításával.
Szembesülve a konyhában a nyomasztó belmagassággal, a padlószintet fél méterrel lejjebb vitték egy "betontálcát" kialakítva, így a telek teljes szélességét kitölti, és a kertbe is benyúlik, egy új süllyesztett teraszt létrehozva.
Külsőleg ez a tálca azt a benyomást kelti, hogy a ház lábazatra emelve áll, ez inspirálta az elnevezését. Belül a kialakult további teret munkapultok és alacsony betonpadok kialakítására használták fel, amelyek a belső tér kerületét szegélyezik.
A bővítmény közepén egy konyhasziget található, míg az északi végén egy étkezőasztal, hogy innen élvezhessék a kert látványát, amelyre tolóajtón keresztül lehet kilépni.
A nehezebb betontalppal kontrasztban a felépítmény könnyű tölgy bordák és gerendák alkotta szerkezetből áll össze. Ezek nagy tetőbevilágítókat és ablakokat kereteznek, amelyek fénnyel árasztják el a helyiséget.
Az új tetőt két "T" alakban egymáshoz kapcsolt acélszerkezet támasztja alá, amely a lesüllyesztett padlóból kiemelkedő három szabadon álló betonoszlopon nyugszik, és amely finoman keretezi az átmenetet is a konyhából az étkezőbe.
A funkció előtérbe helyezése és a forma szem előtt tartása lehetővé tette a tervező DGN Studio számára, hogy olyan anyagokat válasszanak, amelyek egyszerű esztétikájukkal harmonikusak, szépen öregednek, mégis tartósnak bizonyulnak.
A ház utcai oldalán a nappalit fapadlóval, illetve terazzó lapokkal burkolták, hasonlóan a lépcsőhöz, utóbbi a nappalit és az előszobát köti össze az új konyhával és étkezővel.
Az emeleten a fürdőszobát úgy alakították át, hogy megakadályozzák az átlátást a szomszédos házból, és a hálószobákat sötétebb színpalettával kezelték, hogy ezáltal kontrasztot képezzen a toldat könnyedségével.
Kívül a bővítés fagerendái egy síkban ülnek a beton talppal, bordázatot képeznek az oldalsó gyalogjáró mentén, amelyet a földbe süllyesztett betontálcába foglalt terasz meghosszabbításaként kezeltek.
A tiszta, önmagát takaratlanul felvállaló épületbővítés visszafogott eleganciával utal a brutalizmus nyers felületeire, könnyen olvasható szerkezeteire, teljes életcikluson át fenntarthatóan kezelhető anyaghasználatára.
Forrás: Dezeen
Képek: Nick Dearden