'Én nem is gondoltam volna' – ilyen volt az idei Webinárium

Rendkívüli érdeklődés követte a budapesti Flamenco Hotelben, az Artifex Kiadó és a Build közös rendezésében életre hívott Webináriumot, amelyet a helyszínen kétszázhetvenen, az építész kamarák által támogatott vidéki helyszíneken (Békéscsaba, Gyöngyös, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely) kivetítőn közel hétszázan tekintettek meg. A részvételre előzetes regisztrációt követően akár otthonról is lehetőség volt, aki akart, saját karosszékéből is részt vehetett az előadásokon – ezzel a lehetőséggel többszázan éltek. Jogosan mondta az egyik vidéki kamarai elnök: „Én nem is gondoltam volna, hogy ilyen sikeres lesz, de a kollégák lelkesedése erre rácáfolt.” Egy másik így fogalmazott: „A modern technika érzékelhetően pozitív adománya, hogy nem kell Budapestre utaznunk, mégis ott lehetünk egy színvonalas előadássorozaton. Időt, pénz és energiát spórolhatunk meg ily módon. Módszereteket mások is átvehetnék, akár kamarai közgyűlést is lehetne így rendezni.”

A konferenciáktól szokatlan módon, pontosan 9 órakor kezdődött az előadássorozat Csanády Pál megnyitóbeszédével, amelyben köszöntötte a helyszínen megjelent érdeklődőket és az eseményt weben keresztül figyelemmel kísérőket. Miután minden vidéki helyszín sikeresen csatlakozott, megkezdődhetett az első előadás. Vidovszky István PhD (BME Építéstechnológia és Építésmenedzsment Tanszék) remek kérdést vetett fel: Mi értelme van a tervezői művezetés új szabályozásának, miért jó ez az építész tervezőknek – hiszen eddig is, a tervező helyszíni jelenléte nélkül is számtalan családi ház épült szerte az országban. Épült, de előfordult, hogy a tervező meglepődött, amikor az elkészült házat meglátogatta, mert az akár jelentős eltéréseket is mutathatott a tervhez képest. Ebből a szempontból mindenképp előnyös, ha a tervező köteles az épülő házat többször is (legalább hatszor) megnézni, mert így lehetősége nyílik a terven esetleg nem egyértelmű, vagy a kivitelező által másként értelmezett építészeti szándékok egyértelművé tételére, különböző esztétikai kérdések, szakipari részletek megvitatására, illetve az esetleges kisebb tervmódosítások pontosítására és figyelemmel követésére – ha pedig mindezekre nincs szükség, akkor a tervvel való egyezés rendszeres ellenőrzésére. A tervezői művezetést végző építész feladatait így összegezte: szükséges az épület terv szerinti megvalósításának elősegítése, a tervtől való eltérések rögzítése az építési naplóban, a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet veszélyeztető kivitelezés megakadályozása (illetve szükség esetén figyelmeztetés), és az utolsó bejáráskor az eltérések tényét és mértékét az építési naplóban rögzíteni. Hasznos összegzést kaptunk a családi ház kivitelezésekor felmerülő kérdésekről, illetve arról, hogy milyen szempontok szerint választhatjuk ki a hat kötelező épületbejárás időpontját, hogy a kivitelezés folyamatának lehető legtöbb kulcspillanatában jelen lehessünk. Nagyon fontos, ezért itt is kiemeljük, melyek azok a változtatások, amelyeket mindenképpen naplózni kell, és új tervlapon kell rögzíteni: az épület alaprajzi kontúrjának vagy beépítési magasságának megváltozása, a rendeltetési egységek számának megváltozása, illetve az épület telken belüli elhelyezkedésének megváltozása.
A rendezvény főtámogatója a Leier Hungária Kft. volt, de sajnos az előadó, Grieszler Zsolt okl. építőmérnök rosszulléte miatt csak felvázolni tudta a cég széles termékskáláját, a konkrétumokról már nem tudott beszélni. Kotormán István (Swedsteel-Metecno) a teljesítménynyilatkozatok rejtélyes világába adott betekintést: mit tartalmaz, és mit nem tartalmaz egy teljesítménynyilatkozat, mire érdemes figyelni, ha egy termék teljesítménynyilatkozatát böngésszük. Ismertette a teljesítménynyilatkozatok alapjául szolgáló CPR-rendeletet, majd pedig a cég profiljából kiemelt konkrét termékeken ismertette a különböző teljesítményjellemzőket és azok megjelenését a terméken és a kapcsolódó dokumentumokon, illetve jelölési metódusát. Érdekességként kiemelte, hogy a teljesítménynyilatkozat a felhasználás célját is rögzíti, ezért ha egy terméknek (pl. trapézlemez) többféle felhasználása is előfordul (pl. teherhordó szerkezet, illetve homlokzatburkolat), akkor a felhasználási célok számának megfelelő, külön-külön teljesítménynyilatkozatot kell róla kiállítani.

A témát felvezető előadások után Kruchina Sándor (Austrotherm) következett, aki először is ismertette az energetikai szabályozás három szintjét, és azokat az eseteket, amikor mindhárom szintet figyelembe kell venni a tervezéskor. Összefoglalót kaphattunk a 2018. január elsejétől érvényes új energetikai előírásokról – és arról, hogy hogyan fog ez változni 2021-ben, amikor a „közel nulla” energetikai követelményt lakóépületekre is kiterjesztik. Egy családi ház jellemző szerkezeteit (külső falak, lábazati falak, födémek, magastető) sorba véve ismertette az eddig járatos hőszigetelés-vastagságokat, és azt, hogy az új U értékeknek kb. hány cm hőszigeteléssel tudunk megfelelni. A 2006-os épületenergetikai előírásokhoz képest lapostetők és lábazati falak tekintetében kisebb mértékű, de például a talajon fekvő padlók és a beépített magastetők esetében igen jelentős szigorítás lépett életbe idén januárban. Ráadásul a „közel nulla” szabályozás úgynevezett kimeneti szabályozás lesz, vagyis az épületnek az átadáskor kell megfelelnie a pillanatnyilag érvényes előírásoknak – ezért, a kivitelezések tempójának ismeretében, legjobb, ha már most a 2021-ben hatályba lépő szabályozás ismeretében és annak betartásával tervezünk. Szatmári Zoltán (Bachl) előadása szorosan kapcsolódott az előzőhöz, és alapos összehasonlítást tárt elénk a különböző hőszigetelő-anyagok szükséges vastagságáról a költségoptimalizálás szempontját, illetve a „közel nulla” követelményszintet figyelembe véve. Ismertette azokat az új anyagjellemzőket, amelyekkel az építőanyag-gyártók az energetikai szabályozás előtt járva igyekeznek a túlzott hőszigetelés-vastagságot kiküszöbölni. EPS hőszigetelés esetében itt fontos említeni a grafitos EPS-t, amely akár 18-24%-kal kedvezőbb hővezetési tényezővel bír, mint a hagyományos EPS. A magastetőkről beszélve a szarufák feletti hőszigetelést szorgalmazta, mert ezzel kiküszöbölhető a szarufák mentén mindig megjelenő, vonalmenti hőhíd. Ennek a kialakításnak a poliuretán anyagú hőszigetelő táblák felelnek meg, kedvezőbb (a kőzetgyapoténál akár 30-50%-kal kisebb) hővezetési tényezővel rendelkeznek, tehát kisebb rétegvastagsággal tervezhetünk. A 2021-től érvénybe lépő energetikai előírások ismeretében kijelenthető, hogy csak szarufák közötti és alatti kőzetgyapot hőszigeteléssel lehetetlen lesz egy családi ház magastetőjét megfelelően szigetelni, mert a szükséges rétegvastagság nagyon meg fog nőni.

Rácz István (Bauder) előadásában a gyártott termékekről a szolgáltatói oldalra terelte át a figyelmet, és hangsúlyozta, fontos és célszerű, ha egy teljes szerkezeti egység – jelen esetben a lapostető – egyazon gyártó kezéből kerül ki, a gyártó annak minden szerkezeti elemét behatóan ismeri, nem pedig csak beszállítója a kiegészítő elemeknek. A Bauder Prémiumtető ismertetése során kitért arra, hogy nem csak a szerkezeti elemek minőségét, de a beépítést is szavatolni tudják, amennyiben a gyártó által minősített, oklevéllel rendelkező szakember építi be a termékeket, illetve rendszeres ellenőrzéssel a beépített termékek hosszú távú fennmaradását is biztosítani tudják – mindezeket nyújtja a Prémiumtető 20 évre szóló rendszergaranciája.  

A kávészünetről visszatérve – amely lehetőséget adott a gyártók és forgalmazók képviselőivel való találkozásra, beszélgetésre is – Huszár Zsolt mestertanár (BME Építéstechnológia és Építésmenedzsment Tanszék) rendkívül sok példával színesített előadása következett, amelyek nyomán a kivitelezés közben előforduló hibák széles spektrumát tárta a hallgatóság elé. Az előadás a kivitelezési sorrend szerint épült fel, így először a munkagödör megtámasztásának fontosságáról, majd a monolit alapozások, lábazati falak és a föld által eltakart szigetelések megfelelő kivitelezéséről beszélt, utána pedig következhettek a felmenő szerkezetek, az acélgerenda (túlzottan) kreatív kiváltásától a födémzsalu gerendatoldásának megfelelő kialakításáig. Az előadás végéhez közeledve egy rendkívül szerencsétlen esetet ismerhettünk meg, egyben egy életre megjegyeztük, hogy az egyoldali falzsaluzat akkor sem elegendő, ha a kivitelező „lassan, óvatosan betonoz”.

Ezután Biró András (Velux) következett, aki a tetőtéri ablakok beépítése körül felmerülő problémákat, kivitelezői mulasztásokat taglalta, gazdag fotóanyaggal illusztrálva, hányféleképpen is lehet egy tetőablakot rosszul beépíteni. De nem csak fotókat hozott, a 2003 előtti és a jelenlegi beépítési mintarészletrajz összehasonlítása is tanulságos volt: úgy a hőszigetelés vastagságának viszonylagos állandósága, mint a vízszigetelés megoldása szempontjából kedvezőbb a jelenlegi ajánlás – de megismerhettük a 2014-től ajánlott süllyesztett beépítés csomóponti rajzát is, amely még jobb energetikai tulajdonságú beépült szerkezetet tesz lehetővé. Részletrajzokkal és fotókkal ismertette a belső burkolat megfelelő kialakítását, és a tetőfelújításoknál jellemző, az általános ajánlástól eltérő ablakbeépítés esetén a belső légáramlat megfelelő terelésére is adott csomóponti javaslatot. Nagyon hasznos volt az az ábra is, amelyen a vasbeton tetőszerkezetben szükséges nyílás méretének számítását mutatta be, amennyiben később ott tetőablakot szeretnénk elhelyezni. Az előző előadás mintegy folytatásaként Hargitai Zsolt (Roto Elzett) folytatta a tetőtéri ablakok szakszerű beépítésének ismertetését, legérdekesebb talán az ablaktokon gyárilag elhelyezett hőszigetelő keret volt – ez szavatolja, hogy a kivitelező oldaláról ne kerülhessen sor a hőszigetelés folytonosításának „elfelejtésére”. Ismertette a tetőablakok beépítésének legfontosabb lépéseit is, és az azok során előforduló hibákat. Kiemelte, hogy míg a külső oldali vízzárás és a tetőtéri ablak körüli hőszigetelés elkészítése az ács feladata, és az ablakbeépítéssel egy munkafázisban történik az elkészítésük, a belső oldali párazáró fóliát később helyezik el, és ezt már a gipszkarton munkákat készítő szakember végzi, ezért itt a leggyakoribb a hibalehetőség

Forró Sándor (Prefa) a fémlemez fedések szakszerű kivitelezéséről, illetve a kivitelezés tipikus hibáiról hozott fényképekkel és részletrajzokkal gazdagított előadást. Láthattunk 18 méteres magasságból lerepült komplett tetőrétegrendet, a szél hatására felszakadó kiselemes fedést, de kitért olyan részletekre is, mint a korcok megfelelő tömítése, illetve egy nagyon fontos és a közeljövőben talán még fontosabbá is váló témakört is bemutatott: a tetőre szerelt napkollektorok megfelelő rögzítését. Ezt szemléltetve a napkollektorok felületét azonos felületű vitorlákkal helyettesítette, így a hallgatóság emlékeiben biztos megragadt, hogy a megfelelő rögzítésre, bizony, kellő figyelmet kell fordítani – szerencsére a Prefa erre is kínál gyári megoldást és korrekt csomóponti részletet.

Elérkezett a sokak által igen várt előadás – Dulácska Endre professor emeritus, akik a nézők jelentős részét tanította néhány évtizeddel ezelőtt, a magyarországi földrengésekről és a földrengés elleni teendőkről beszélt, amelyeket az építésznek az tervezés során figyelembe kell vennie. Gazdag képanyaggal támasztotta alá a földrengés lehetőségét is figyelembe vevő tervezés fontosságát, amely képekhez gyakran több ember halálát okozó kivitelezői vagy tervezői meggondolatlanságról szóló történeteket hallhattunk. A megrázó fotók közül biztos sokak emlékezetében megragadt a dominóként összedőlő (hosszmerevítés nélküli) néhány emeletes lakóházak, a leszakadt melbourne-i híd, vagy a tornaterem kellő körültekintés nélkül kicserélt ablakok okozta összeomlása. Professzor úr előadása – a súlyos téma ellenére is – megragadó volt, és az érdekes példákon túl a földrengést figyelembe vevő tervezés jogi szabályozása körüli egyeztetésekbe és vitákba is betekintést nyújtott, illetve ismertette az Európai Unióban elfogadott határértékeket, illetve a magyarországi viszonyokat figyelembe vevő csökkentő tényezőket.

Nem véletlen került a nap végére Dr. Jámbor Attila ügyvéd (SZIE; ÉpítésiJog.hu) előadása, hiszen rendszerint hozzá intézik a legtöbb hallgatói kérdést, és ez ma sem volt másként. A jogszabályi hivatkozásokkal teli, igen tömény előadás sorba vette a 2018. január 1-jétől hatályos építési követelményeket, és pontos meghatározást adott a tervezői művezető személyére és feladatkörére is. Itt visszakapcsolódhattunk a nap elején felvetett témakörhöz: hányszor kell az építkezést megtekinteni, mikre kell és érdemes figyelni, és milyen következményei lehetnek a mulasztásoknak. Érdekes, de logikus felvetés volt, hogy a tervezői művezető lehet a tervezőtől különböző személy is, ha ő bármilyen okból (akár a lakóhelyétől való távolság miatt) nem vállalja ezt a feladatkört.  

A nap végéhez közeledve, az előadás végeztével megérkeztek a kérdések a helyszínekről és az online résztvevőktől is. Egy órával később a résztvevők nagyobb része még mindig ott ült a helyén újabb és újabb kérdéseket és válaszokat hallgatva, amikor Csanády Pál a kérdések pillanatnyi szünetét kihasználva megköszönte a jelenlevőknek a részvételt és a tömeg lassan oszlani kezdett. További fél- vagy egy órával később a többség már hazament, a maradék sütemények is elfogytak az előtérből, a hotel személyzete már a következő, esti rendezvényre készülődött. Az élet – úgy tűnt – zajlott tovább, de aki bepillantott az előadóterembe, láthatta: Dr. Jámbor Attila még mindig, rendületlenül áll a provizórikus katedrán, és válaszolja a hozzá intézett kérdések szűnni nem akaró sorát.