Montreál egyik divatos városnegyedének szélén, vasútvonallal határos zártsorú beépítéses utcában, egy eredetileg ipari funkciót betöltő épületből alakította ki otthonát egy kanadai építésznő. Az egykori műhely melletti foghíjtelek területén kialakított bővítményekkel üde kertet közrezáró U-alakú lakóházat formált.
A városi élet forgalmát és zaját kizáró épület lakóinak élettere a belső kert felé orientált. Lombos fákkal övezett faburkolatú terasza a lakótér szerves részét képezi. Nyáron a környező helyiségekkel egybenyitva, télen a hatalmas üvegfelületek által növeli a térélményt .
Natalie Dionne építész nemcsak otthonát, de irodáját is itt alakította ki. Az 1926-ból származó téglaépülethez a szomszédos telek 2 végén csatolt újabb helyiségeket. Különféle fafelületeket kombinált összhangban a tégla meleg tónusával, míg az épület eredetére az indusztriális fémszerkezetek emlékeztetnek. Ilyenek példáúl az emeletre vezető váltottfokú lépcső, vagy a külső-belső tér kontinuitását biztosító garázsajtóként felnyíló ablakszerkezet. Térszervezését a nagy, nyitott, egymással folytonos terek jellemzik.
Déli homlokzata elé az alapozás elkészültekor egy gyorsan növő sárga lepényfát ültettek, mely természetes árnyékolóként szolgál a nyári hónapokban, koratavaszi hajtásainak élénksárga tónusa pedig a ház enteriőrjében is karakteresen visszaköszön. A hálószobák ablakai elé szerelt falamellás zsalugáterek a ház természetes szellőzését, temperálását biztosítják, miután nagy kánikulában nyitva hagyva mögötte az ablakot kellemes szellő járja át a házat, míg az esőtől védve marad.
A Québec-i Építész Kamara lakóház kategóriában "Prix d’excellence en architecture" szakmai elismerésben részesítette a projektet.
Építész: Natalie Dionne
Fotók: Katri Pyynonen, Marc Cramer /volume2
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
