épületek cikk Alsómányok Donauschwaben fachwerk gerendaváz Szederkény Závod Zsibrik

Fachwerk építészet a Dél-Dunántúlon

A német kisebbség építészeti örökségének nyomában


szikrisz | 2012.11.02
Szerte Európában ismert a gerendavázas építészet, a fachwerk. Legszebb példái a német ajkú országokban találhatóak, de Belgium, Franciaország egyes vidékein is előszeretettel alkalmazták ezt az épületszerkezetet már a középkortól fogva. Ma Magyarországon Baranya és Tolna megye rejt számos fachwerk-házat, melyekből jó pár élvez műemléki védettséget.

A fachwerkes házak (németül Fachwerkhaus) homlokzatai mindig egyfajta mesebeli idillt juttatnak az eszembe. Olyan ez, mint amikor mézeskalácsházat lát az ember, elgondolkodik, hogy először megnézze, vagy beleharapjon. Mi is tulajdonképpen a fachwerk? A faszerkezet készül el első ízben, ez adja a lakóépület vázát. Ezt követően a faszerkezet közé vázkitöltésként különböző anyagok kerülnek be: vályog, sárral tapasztott vesszőfonatok vagy tégla. Az épületek megfelelő hőszigetelő képességgel is rendelkeznek. Ezt követően úgy kerül sor a falazat bevakolására, hogy az utcai és a hátsó homlokzatokon látszó formában maradjon meg a gerendaváz.
Ami Németországban megszokott és szinte a hétköznapi élet része, abból Magyarországon jóval kevesebb van. Nyugat-Rajna Vesztfália és Alsó-Szászország tartományokban nem ritkák a 3-5 szintes gerendavázas épületek sem. Itt valóban minden szempontból tökélyre fejlesztették ezt az építési módot, mind a homlokzati színezést, díszítést, mind a favázak közötti kitöltőanyagok használatát tekintve.
Magyarországon leginkább a Haas Mihály által elsőként Schwäbische Türkei-nak, azaz „Sváb Törökországnak” nevezett területen bukkantak a kutatók jelentősebb számú fachwerk épület nyomára. Baranya és még inkább Tolna megye területén több tucat ilyen típusú épület található ma is, melyek a német kisebbség, az ún. Donauschwaben (dunai svábok) népi építészeti kultúrájának évszázadokat és világégéseket túlélt mementói.
A 18. századi telepítéseket követően természetesen mindenki faszerkezetes házakat épített és ilyenekben lakott az újonnan létesült német ajkú településeken, ahogy azt a hagyomány és a hazulról hozott szokások megkövetelték a németség körében. Azután Mária Terézia idején már olyannyira elfogyott az országban a fa, hogy tilos volt a továbbiakban fachwerk-házakat építeni. De a szokás nagy úr, a császárnői rendeletet messze túlélte a fachwerk-házak építése, hiszen a 19. században, sőt még a 20. század elején is készültek fachwerk-típusú épületek, melléképületek. Jellemző volt azonban az is, hogy az új korszak hívására a még meglévő faszerkezetet vakolattal elfedték, ami százötven-kétszáz évvel később szép feladat elé állította a kutatókat, hogy ezekben az épületekben felismerjék a fachwerk-jelleget.
A kutatók azonban számos esetben sikerrel jártak, több épületet sikerült helyreállítani a műemléki rekonstrukció jegyében, így tudják a fotóinkon bemutatott példák az egyetemes németség építészeti kultúráját gazdagítani. A felvételeket szemlélve láthatjuk, hogy fantasztikus az a formai gazdagság és kifinomultság, amely ezeken az épületeken megjelenik; mindegy, hogy a Baranya megyében található alsómányoki, vagy szederkényi példát, illetőleg a Tolna megyei zsibriki, vagy závodi épületek példáját vesszük. Borzongató belegondolni, hogy kétszáz évvel ezelőtt egy-egy sváb falu képét teljességgel ez a fachwerk-típusú építészet jellemezte. Sok épületnek van valami egyéni jellemzője, valamiféle attribútuma, amelytől az a ház egyedivé válik. A legszebb példa az alsómányoki fachwerk-ház épületen a szívalakú oromfali kiképzés. A mai Németország számára is büszkeség, hogy sok száz kilométerre a határaiktól magyar földön ilyen értékek találhatóak!

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások