szikrisz | 2021.02.01

Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett olykor szükséges egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

A cikksorozat nyitánya egy igen megosztó épület, a braunschweigi Happy Rizzi House volt, a mai alkalommal pedig Németországot követően a Baltikumba látogatunk. Az elmúlt évtizedben minden szempontból szép fejlődési ívet mutató balti államok közül a cikk tárgya Lettország fővárosában, Rigában található.

Az elmúlt évtizedben megépült, leginkább egyfajta modern téglaexpresszionizmussal párhuzamba állítható épület nem is akárhol áll, hanem a történeti városmag egyik központi épülete, a 15. századból származó, gótikus stílusú Szent Péter-templom műemléki környezetében. Az evangélikus templom egyenesen Lettország legmagasabb tornyával büszkélkedhet, ahonnan pompás kilátás kínálkozik az egész városra, és gyalog csupán két percre vagyunk a Városháza tértől, a város konkrét középpontjától.

Megismerve a történeti környezetet feltehető a kérdés, hogy egy ennyire expresszív, az utcaképbe a tömegével ugyan illeszkedő, de homlokzati kialakításával a történetiséggel radikálisan szakító épület vajon illeszkedik-e a városszövetbe. Véleményem szerint az épület egyrészt jó példája a balti államok innovatív kortárs építészetének, másrészt egy, a történeti városszövetbe illesztett kitűnő megfogalmazású épületnek.

A 2015-ben létesült többfunkciós épületen több rendhagyó és kontrasztos elemet fedezhetünk fel, pl. a homlokzatok játékos megmozgatását, a nyílások rendszerbe szervezett, de mégsem monoton eloszlását, helyenként tört formavilágát és leginkább a burkolati elemként használt tégla játékos elhelyezését.

Mindezek ellenére az épület telepítésével, tömegével, párkányzat-csatlakozásával szervesen illeszkedik és kapcsolódik az utcaképet alkotó házsorhoz, de meglepő módon a műemléki környezethez is, mivel 21. századi téglaexpresszionizmusa merész módon reflektál az evangélikus templom nyers téglafelületére.

A brémai muzsikusok szobra a templom oldalán csak elsőre meglepő. Ha belegondolunk, hogy Brémához hasonlóan Riga is a középkori Hanza-városok egyik legfőbb kereskedelmi központja, fontos kikötővárosa volt, a dolog máris magyarázatot nyer.

/A Szerző felvételeivel/

/folyt.köv./

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások