Hogyan befolyásolja a járvány a norvég irodai dolgozók lakhatási terveit?

Az első kérdőív 2020 novemberében, a második 2021 májusában, a legutóbbi pedig 2021 novemberében készült, és mindegyikben legalább 1000 norvég irodai dolgozó vett részt.

Mobilitás Norvégiában és nemzetközi összehasonlításban

2020-ban a Prognosesenteret saját statisztikái szerint 702 000 norvég költözött új lakásba az országon belül; mely a teljes lakosság mintegy 13%-a (0,8%-os növekedés 2019-hez képest). Ez alig haladja meg a 2020-as népességnövekedést. A norvégok többsége nem szeretne messzire költözni: 2020-ban 8 km volt a medián költözési távolság, némileg rövidebb, mint 2010-ben. A legtöbb költözés a városi területen belül történik; nagyon kevesen költöznek a központi városrészről kevésbé központi városrészre. A Prognosesenteret más módon határozza meg a centralitást (az önkormányzatoknál kisebb földrajzi területek alapján), mint a Norvég Statisztikai Hivatal. Általánosságban elmondható, hogy 2020-ban a korábbi évekhez képest kevés változás volt megfigyelhető a norvég mobilitásban vagy költözési trendekben.

Az OECD szerint a mobilitás Ausztráliában és az Egyesült Államokban a legmagasabb (a lakosság több mint 40%-a költözik öt év alatt). Ezt követik az északi országok, majd a dél- és kelet-európai országok mely utóbbiakban a lakosság kevesebb mint 10%-a költözik öt év alatt.

Mobilitás Magyarországon és a V4-eknél

A Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete is utánanézett ezen OECD adatoknak; ezek szerint a mobilitás Magyarországon 7.3%, tehát a magyarok 7.3%-a költözött öt év alatt. 

Szlovákiában ugyanez az OECD mobilitási adat 8.2%, Csehországban 7.4% és Lengyelországban 10.4%.

Látjuk, hogy hazánkban, ahogy a V4-eknél is, a mobilitás nagyon alacsony. Itt történelmi okok miatt magas a lakástulajdon aránya (de egyébként ez olyan nagy dél-európai országokban is így van, mint például Olaszország és Spanyolország). Ezen magas tulajdoni arányok (hazánkban 89%) oka a köztulajdonban lévő ingatlanok gyors privatizációja a kelet-európai országokban: a 90-es években a piacgazdaságra való áttérés során alacsony áron adták el a lakásokat a bérlőknek. 

A “Jövő Irodája” kérdőívek eredményei

A norvég irodai dolgozók kétharmada nem tervez költözést a következő öt évben. A fennmaradó egyharmad viszont másképp értékeli, hogy a távmunka befolyásolja-e és hogyan lakhatási preferenciáit: a legfiatalabb irodai dolgozók költöznének a legnagyobb arányban.

Általánosságban nincs egyértelmű változás az irodai dolgozók lakhatási preferenciáiban a járvány és a fokozott távmunka miatt. A válaszadók körülbelül kétharmada nem ért egyet azzal, hogy a távmunka késztette arra, hogy (a) nagyobb lakásba, (b) olcsóbb környékre vagy (c) kevésbé központi területre költözzön. Ötből egy válaszadó semleges, míg tízből egy egyetért azzal, hogy ez hatással volt terveire. Az eredmények meglehetősen konzisztensek voltak a három felmérés során (2020 novemberétől 2021 novemberéig), de vannak különbségek, ha a különböző háttérváltozókat nézzük.

1. A legfiatalabb irodai dolgozók nagyobb valószínűséggel válaszolták azt, hogy a fokozott távmunka befolyásolta lakhatási preferenciáit, és náluk főleg a nagyobb helyigény és az olcsóbb környékre költözés lehetősége jellemző. Egy másik kérdőívben ahol fiatal felnőtteket kérdeztek meg, hogyan érintette őket a járvány (a Prognosesenteret „Jövőbeli lakhatás” koncepciójának részeként), a többség megerősítette, hogy a járvány miatt át kellett gondolniuk lakáshelyzetüket. De ez a felmérés nemcsak az irodai dolgozókra vonatkozott, hanem minden szakmára.
2. Úgy tűnik, hogy a járvány hatása a lakhatási preferenciákra vagy költözési tervekre az életkor előrehaladtával erőteljesen csökken, de nem egyértelmű, hogy a különböző preferenciáknak a nettó hatása a korcsoportokon belül milyen lesz. Az elmúlt néhány évben Norvégiában a népességnövekedés a nyugdíjas korúakból adódott és ez a következő években csak erősödni fog. A fiatal felnőtteknél viszont a növekedési tendencia megfordult. Norvégiában a költözés a 25-35 év közötti korcsoportra jellemző leginkább. Tehát minél idősebb az ember, annál ritkábban költözik és rövid távon az utóbbi hatás lesz a domináns.
3. Életkortól, régiótól, háztartásmérettől és foglalkoztatási szektortól (magán- vagy állami) függetlenül, az irodai dolgozók csaknem kétharmada szívesebben dolgozik otthonról abban az esetben ha nem tud a munkahelyéről dolgozni. A másik két opció, (a) a lakáshoz közeli co-working iroda vagy (b) egy közös iroda a lakóépületükben (ahol erre adottak a feltételek) kevésbé vonzó és a válaszadók csupán 12%-a választaná. És mindkét opció esetében némi aránycsökkenés volt tavaly. Az irodai dolgozók 15%-a nem tudja, hogy melyik alternatívát válassza, ha nem tud a munkahelyéről dolgozni.

A három kérdőívben nincs jelentős változás abból a szempontból, hogy a norvég irodai dolgozók milyen gyakran dolgoztak home office-ban a járvány előtt, milyen gyakran teszik ezt most, és milyen gyakran szeretnének így dolgozni a járvány után: 

1. Egyharmaduk soha többé nem akar otthonról dolgozni a járvány után.
2. Kétharmaduk bizonyos gyakorisággal szeretne otthonról dolgozni a járvány után is. 
3. A legnépszerűbb (a válaszadók 27%-a) a "havonta néha" opció. 
4. Csak 7% választotta a „járvány után hetente 4-5 napot szeretnék otthonról dolgozni” opciót. 

Írta: Nejra Macic, Prognosesenteret AS.
Magyar verzió: Falucskai Eszter, Buildecon
OECD adatok forrása: 2020. október 16., OECD Economics Department Working Papers No.1626 by Orsetta Causa and Jacob Pichelmann
A fotót készítette: Hurta Hajnalka
A magyar építési piacra vonatkozó részletes előrejelzés 2024-ig megrendelhető a Buildecon-tól.