épületek

Horrorházból tündérpalota: egy lehetetlen energiahatékonyság feladat


Csépé | 2015.09.05
Mikor Gaál Mózes nyugat-európai tanulmányútja után megálmodta, Kőrössy Albert Kálmán műépítész pedig megtervezte Európa akkor talán legkorszerűbb középiskoláját, nem gondolták, hogy egy évszázad múlva agyonütéssel fenyegeti az épület a közelmerészkedőket. Most végre megújul a Tündérpalota.

Kőrössy előtte több pályázatot nyert, így a Marosvásárhelyi és a budapesti Kölcsey gimnáziumra kiírtakat, ezért ezt a megbízást már közvetlenül kapta. A Tisztviselőtelepi Királyi Főgimnáziumnak annyira lelkes volt a fogadtatása, hogy a sajtó tündérkastélynak, tündérpalotának nevezte el 1911-ben, mikor elkészült. Korszerű volt a szecessziós épület légfűtése, optimálisan tájoltak a tantermei, a ravaszul és esztétikusan elrejtett kéményekkel, mértéktartó, de igényes szecessziós díszítéssel valósult meg. Gyönyörűek a díszek, a tömegformálás, a homlokzati sgrafittók, és az eddig még csak nyomokban feltárt belső falfestések nemkülönben.
Kivételesen nem a szocializmus kezdte a tönkretételt, hanem – mindössze 13 évvel az elkészülte után – a Nemzeti Múzeum Néprajzi tára a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter rendelete alapján „háromévi időtartamra”,  átmenetileg költözött be, majd 1947-ben a Néprajzi Múzeum. De az utóbbi távozása óta is különféle múzeumi részlegek továbbra is itt „működnek”. 1925-ben a külső sgrafittókat durva kőporos fröcsköléssel tönkretették, és a negyvenes években már megindult a tönkremenetel útján az épület. 1945 után a helyreállítás még gondos volt, de után három évtizedig avatatlan kezek nyúltak újra és újra az épülethez: cellásították, szinteket húztak be. 1975-ben Bibó István készített tudományos dokumentációt az épületről, mely alapján az épületet végül 1977-ben nyilvánítottak műemlékké. Az utóbbi két évtizedben a homlokzat helyreállítása elindult több lépcsőben Lőrincze Zsuzsa tervei alapján, Seres András restaurátor közreműködésével, mely a tetőn kívül – több ütemben – a homlokzat mintegy harmadára terjedt ki. A fel nem újított homlokzatfelületek viszont horrorisztikus állapotba kerültek: kisebb-nagyobb részek leestek a homlokzatról, az ablakszerkezetek elkorhadtak, a rabitzokból helyenként csak drótok maradtak, itt-ott átlátni a falon…
Az ország legnagyobb pedagógiai gyűjteményének helyt adó múzeum is az épületben működik, mely 2007 óta az akkor létrejött Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kezelésében van, és továbbra is helyt ad a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának. 2008-2010 között már nyert az épület egy „norvég pályázaton” 350 milliót, de ez a projekt befuccsolt. Most energiahatékonysági korszerűsítésre sikerült 512 milliót nyerni, mely végre megmenti az épület homlokzatát – bár néhány (nem energetikai hatású) feladat megoldása elodázódik. (Például az alagsor vízszigetelése, a főbejárat rekonstrukciója és a belső díszítőfestések visszaállítása, a gépészeti és elektromos vezetékek cseréje nem fért bele az energetikai címszó alá.)

Hogyan lehet energetikailag felújítani egy olyan épületet, ahol (nagyon is indokolt) műemlékvédelmi okok miatt a nyílászárók nem cserélhetők, a homlokzatok megtartandók, a belső felületeken pedig díszítőfestés van?
Hőnich Henrik és Szabó László, a BME oktatói vállalkoztak a lehetetlen feladatra (Tervező: Műép Kft.). Az épület eredeti állapotában „G” energetikai osztályú, a rendelet szerinti érték 202,3 %-a az energiafogyasztása, évi 37,2 MFt az éves bruttó energiaköltsége. Nyilván, műemléki épület lévén, az energetikai rendelet erre az épületre nem vonatkozik, mégis, a pályázat jó alkalmat nyújt arra, hogy a mai energetikai elvárásokhoz közelíteni lehessen az épületet, és egyben az állaga is megóvható legyen. A konkrét beavatkozások:
- A falfelület újra vakolatot és fehér, a Debreceni Egyetem mérései szerint hőtechnikailag hasznos nanokerámia bevonatot kap.
- Az ablakok külső szárnyát cserélik, amibe vékony szerkezetű hőszigetelő üveg kerül, és természetesen az ablakok melletti keretezéseket is kijavítják.
- A padlásfödém 20 cm (nem lépésálló) hőszigetelést kap (páraáteresztő védőfóliával, járdákkal).
- A fűtés részlegesen újul meg: új, korszerű kazánt és radiátorokat és szabályozást szerelnek a régi hálózatra.
- A használati melegvizet ezentúl hőszivattyúk állítják elő.
- A világítást is természetesen korszerűsítik.
- Aktív beavatkozásként az udvarra napelemparkot telepítenek, 43,8 kWp teljesítménnyel, amiből évi 41 ezer kWh áramot várnak.
A beavatkozások hatására várhatóan 49%-al, azaz közel felére csökken a hőveszteség, és 92 %-al, azaz kevesebb mint tizenkettedére az elektromos energiaigény. A teljes energiafelhasználás a termelést is figyelembevéve 61 %-al csökken, azaz az épület „D” energiaosztályú (a mai határértéket megközelítő) lesz. Az éves bruttó energiaköltség 22,7 millió forinttal csökken, 16,2 millió forint lesz. Ha tisztán fiskális irányból közelítjük a felújítást, úgy se kapunk rossz eredményt, hiszen a komfortnövekedést és az épület értéknövelését is figyelembevéve jó befektetés a felújítás. Ráadásul évi 360 tonna széndioxid kibocsátása is elkerülhető. Az építette környezet pedig ismét gazdagabb lesz egy 104 évvel ezelőtti álommal egy tündérpalotáról, mely szecessziós építészetünk egyik gyönyörű példája.
Az OFI hosszabbtávú elképzelései szerint a méltatlanul elhanyagolt és alulhasznált szecessziós műemléképület teljes körű rendbetételének, rekonstrukciójának ez lenne az első, kezdeti lépése.

Forrás: A tündérpalota energiahatékonysági felújítása c. rendezvény (2015. aug. 26.)
Fotó: Szabó László
(Az energiahatékony felújítás iránt érdeklődőknek ajánljuk a szeptember 24-i konferenciát, mely a BME Épületszerkezettani Tanszék szakmai támogatásával valósul meg. Infó és jelentkezés itt. - a szerk.)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások