cikk

Il Bacio – Andrássy út 19.


d.adel | 2020.11.30

A neoreneszánsz-eklektikus palotabérház eredeti tervezője Freund Vilmos, kiemelt értékei a neoreneszánsz homlokzat, a bejárati előcsarnok, a lépcsőház és a piano nobile; a fennmaradt polgári lakás az utcafronti szalonokkal, a gazdag gipszdíszítésekkel, eredeti nyílászárókkal, kandallókkal, padlóburkolattal, a belső traktusban váztáblázatos faragott fa fal- és mennyezetburkolatú ebédlővel.

A meglévő belső udvar, mely a korabeli udvari lakások alárendelt megközelítési viszonyait tükrözte, a funkcionális átalakulás után az épület központi aulájának egységes elemévé vált. Az új karaktert a hidak, az áttört belső homlokzat és a könnyed üvegszerkezet határozzák meg, a külső teret átjárható belső térré transzformálva.

A palotabérházból átalakított luxus áruházi palota a történeti udvar felett záródik le, innen egy más, modern mai világ indul.

A budapesti bérházak jellemzője volt a beépítetlen tetőtér, hiszen a cselédlakások a hátsó traktusokban voltak, ellentétben például a párizsi manzárdtetőkkel. A tetőbeépítéssel az étterem és a bár új, kortárs karaktert kapott. Az utcai oldalakon a gerincig tart az eredeti tetősík, a belső részen egy acél keretvázas tartószerkezeten nyugvó, szabadon formált, emelkedő „lepel” rejti magában a kétszintes beépített teret, közepén az üvegtető felett nyitott belső udvarral, magába rejtve a gépészeti berendezéseket is. A lepel kétszer görbült felületét a műemlékhez illeszkedő, egyedi, kiselemes, PREFA lemezfedés borítja. Formája a belső galéria kilátópontja felé emelkedik, oda, ahonnan a bazilika és a budai oldal a legszebben tárul fel.

A galériaszintről a bár Andrássy úti frontja felett látunk át úgy, hogy közben a nyitott udvaron át az alsó szintekre is betekinthetünk. A galériaéttermet és a tetőtéri fogadószinti bárt kétszintes konyha szolgálja ki. Az utcáról láthatatlan, a gerincvonalat tartó, emelkedő, középen az udvarral átlyukasztott lepel szabad formájával tudott választ adni a funkcionális és alapterület-igényekből, utcaképi előírásokból, a kilátási pozíciókból adódó bonyolult feladatra. Az építészeti alapgondolat egy folyamatosan emelkedő tér volt, mely a belsőépítészeti koncepcióváltozásokkal többször módosult, és az angol belsőépítészekkel nyerte el mai, „fluid” megjelenését.

Az újszerű, egyedi tetőforma megfelelő szigetelését, színét és esztétikai megjelenését a PREFA termékei tudták biztosítani, amelyekhez a cég magyarországi vállalata markáns tervezéstámogatást nyújtott.

Az épület a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton a Budapesti Kereskedelmi Kamara különdíját nyerte el.

Fáy Piros
építész, a MÉK Műemlékvédelmi Tagozat szakértője

  • Vezető tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly
  • Építész munkatársak: T. Major Krisztina, Benedek Botond, Bóday-Bagó Bernadett, Várhidi Bence
  • Belsőpítész munkatársak: Beretta Associati s.r.I., Milano, GA Design International Ltd, London
  • Műemléki szakértő: Dr. Déry Attila PhD
  • Restaurátor tervezők: Csányi Szabolcs, Zágoni Péter, Kóbor Zsolt
  • Fotó: Bujnovszky Tamás

(X)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások