Japán nyüzsgő fővárosában ma már igazán oda kell figyelni, hogy hova építsenek házat. A helykihasználást tartotta szem előtt Hiroyuki Unemori építész is, amikor mindösszesen egy 34,27 négyzetméteres telekre kellett tervezte meg 4x4 méteres alapterületű házát.

Japánban szinte minden kicsi, de nagytudású: egyre kisebbek a számítógépek, a mobiltelefonok, sőt most már úgy tűnik, hogy a házak is. 2010-ben például Hiroyuki Unemori építész egy igazán kicsi alapterületű, de minden komforttal felszerelt házat hozott létre. Nekünk igazán furcsa lenne, ha azt mondanák, hogy költözzünk be egy mindössze 4x4 méteres alapterületű házba, hiszen a minialapterület sokakat elborzasztana, ha viszont meglátnánk a valóságot, akkor lehet, hogy minden fenntartásunk elszállna. Tokióban legalábbis ez van: a Small House, a maga 9 méteres magasságával a főváros olyan városrészében (Megoru-ku) kapott helyett, ahol bizony igen magas népsűrűség, épp ezért lényeges, hogy a lakóházak egyre kisebb helyet foglaljanak el. Éppen ezért nem meglepő, hogy Hiroyuki Unemori a családi lakótornyot egy mindössze 34,27 m2-es telekre álmodta meg, de kis méret ide vagy oda, igyekezet azt úgy elhelyezni, hogy a lakóterületekbe elegendő fény, s levegő jusson be.

Mivel a Small House négyemeletes, így összegségében 67 négyzetméteresre emelkedett a belakható alapterület, ami már nem is olyan kevés. A mindössze 7 centiméter összvastagságú födémszerkezetek alkalmazásával értékes centimétereket sikerült nyerni a helyiségek számára. A padlóburkolatot 12 mm, a mennyezetet 4 mm vastag, furnérral bevont építőlemez alkotja. A belső falburkolat 3 mm-es, a külső héjat pedig 8 mm vastag, víztaszítóvá tett, vízszintesen rakott faburkolat adja. Az emeleteket csigalépcső köti össze, így könnyedén eljuthatunk a részben földbe süllyesztett alsó szinten lévő hálóból a felette lévő étkezőbe, majd a második szinten lévő vendégszobába, s végül a legfelső szinten található fürdőszobába. A legfelső szintet egyébként a tervező úgy alakította ki, hogy a fürdőt csak egy tolóajtó válassza el az emelet felét elfoglaló terasztól. Hiroyuki Unemori egyébként az egész házban úgy helyezte el az ablakokat, hogy a lakók még véletlenül se érezzék a klausztrofóbiát. A nyílászárók mégis legfőképpen a harmadik és negyedik szinten kapnak főszerepet: az itt lehelyezett szárnyas ajtók, ha nyitva vannak, akkor a parányi szobákba úgy jut be a fény és szél, mint ha kint lennénk a szabadban. Az építész többi munkája a http://www.unemori-archi.com/ honlapon érhető el.

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...

Társasházak a Metszet 2025/2. számában
Társasházak a Metszet 2025/2. számában

A Metszet 2. számában többlakásos lakóépületeket gyűjtöttünk össze. A hazai és európai épületek bemu...

Megjelent a Metszet idei első száma
Megjelent a Metszet idei első száma

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszus előadóinak cikkei alkotják a Metszet 2025. évi első számát, ez...