rendezvény algaépítészet energiafal energiatudatos Jővőtecnológiák az építésben konferencia Masdar City napelem zéró szén-dioxid-kibocsátás

Jövőtechnológiák az építésben konferenciasorozat: jelentés az urbanisztika, az energiadesign és az építéstechnológia élvonalából


Katona Vilmos | 2015.10.30
Közel az idő, amikor az energia mindenki számára hozzáférhetővé válik. A környezettudatos építészet 21. századi reformja új szabadságjogokat hirdetett az energiaszektorban, ami a 90-es évek internetes forradalmához fogható változásokat indított útjára. A jövő decentralizált és önellátó energiatermelésének alapegysége a lakóház lesz.

Az épületenergetika kihívása napjainkban törvényi rendeletek formájában lebeg Damoklész kardjaként a tervezők feje fölött. Mindez nemcsak hazánkban, hanem világszerte igaz – legalábbis azokban az országokban, ahol a mindennapi megélhetés nehézségei mellett a makroszkopikus felelősségtudat is teret nyerhet. De a legújabb innovációk még a fejlődő országokban is példátlan eredménnyel léphetnek elő gazdasági tényezővé, és épp az építészet által.

A városépítési gyakorlat Le Corbusier „Ville Radieuse” városterve (1924) és CIAM 1933-ban szignózott Athéni Chartája óta dokumentáltan a termelő- és felhasználóegységek radikális térbeli szétválasztásán alapszik. A szemlélet, amely ide vezetett valójában nem a 20. században alakult ki, hanem az ipari forradalom előestéjén, amikor a szénhidrogének eltüzelésére épülő nehézipar a káros melléktermékek miatt kiszorult a város peremére, majd magából a városból is. A jelenkorban már rendelkezünk környezetkímélő, sőt a természet gyarapodását elősegítő és erőforrásait újrahasznosító technológiákkal, de a háromszáz éves berögződést még nem sikerült meghaladni: az energiaellátás továbbra is távvezetéken, zömében láthatatlan és közvetlenül nem ellenőrizhető forrásokból érkezik a felhasználókhoz.

A másik probléma az energiaellátás ma legjellemzőbb módjával a túlzott koncentráció, és ebből kifolyólag a tömörített termelőegységektől való mértéken felüli függés. Mi történne például, ha egy műhiba folytán leállna a paksi atomerőmű, ha holnaptól nem kapnánk importáramot Ausztriából vagy Oroszország egyszeriben elzárná a gázt? És mitévők lennénk, ha mindez egyszerre történne? Elég egyértelmű a válasz, hogy semmit sem tehetnénk. A problémára hosszú távú megoldásként csak a decentralizáció és az önellátás lehet a megoldás: a termelésnek vissza kell költöznie a felhasználókhoz!

Ez az egyik lényeges pont, ahol a modern város működése átgondolásra szorul. A házak tetején már régen megjelentek a napelemek, de az alacsony hatékonyságú és alacsony esztétikai minőségű alkatrészeket nem lehet minden igényszinten elvárhatónak tekinteni. Az elektromos árammá transzformált napfény eltűnik az árnyékoló napelemek vizuális és élettani környezetéből. Ez az irodatornyok tetején nem jelent gondot, egy szabadtéri parkológarázsnál vagy ipari csarnoknál pedig még előnnyel is jár, de intenzív lakott területen vagy belvárosi köztereken már nehezen kiküszöbölhető téri konfliktusokhoz vezethet. Olyan technológiára van tehát szükség, amely összeegyeztethető a városi közösség térigényével és az építészet természetes szerkesztőelvei, szabadsága és organikus fejlődése számára sem épít vészterhes határzárat.

Átlátszó napelemmel például a cellák kis hatásfoka ellenére hatalmas energiatermelő felületekhez jutnánk, anélkül, hogy a városba visszaköltöző termelés az architektúrát nagyban befolyásolná. De használhatnánk nagykapacitású energiatároló egységeket, ún. energiafalakat is. A napcellás technológiát kiegészítő akkumulátorok a nappal felhalmozott erőforrást raktározná az esti órákra. Az energiafal segítségével napállástól függetlenül is támaszkodhatnánk a saját lakóegységünkben előállított energiára, így fokozatosan le lehetne csatlakozni a vezetékes hálózatról. Mindenki álmodozott már olyan háztartásról, ahol a villanyért és a fűtésért nem kell fizetni. Ez a lehetőség vidéki és városi környezetben egyaránt adott.

Egy másik érvényes megközelítés arra bíztatja a tervezőket, hogy a bevett építőmód konvencióinak firtatása-feszegetése helyett inkább merítsen ihletet az új eszközök kínálta lehetőségekből. Mind az építés gyakorlatának, mind a tervezési szempontoknak át kell alakulniuk ennek megfelelően. Az algaépítészet például egy olyan jelenség, amely a biológia formai és szerkezeti analógiái mentén képes megújítani és élhetőbbé tenni az emberi „lakógépet”.

Újrafelfedezésre várnak még a hagyományos urbanisztikai toposzok, a regionális adottságokból táplálkozó városok történeti tanulságai is: a tájolás, a szélcsatornák, a hőtárolás, a városi koncentráció és mindezek befolyása a települések mikroklímájára. Napjainkban Yazd ősi perzsa városának tanulmányozása jelentős eszköznek bizonyul az Egyesült Arab Emirátusokban épülő Masdar City tervezőinek kezében, hogy ellenpontozzák Abu Dhabi pazarló életformáját. A világ első zéró szén-dioxid-kibocsátású, futurisztikus városának széltornyai, szorosan beépült, átlós tájolású utcái, a magas térfalak vagy a szélcsatornák görbe vonalvezetése több ezer éves hagyományra visszatekintő elemek, de ma is messzemenően megtérülnek. A gazdasági előnyök mellett e törekvés építészeti állásfoglalást is jelent: éles hangú kritikával illeti a globalizáció városépítési gyakorlatát, hogy az építészet és önazonosság kérdéskörét újfent regionális alapokon értelmezze.

A Jövőtechnológiák az építésben konferencia az ország 5 különböző helyén kerül megrendezésre. További információk és jelentkezési lehetőség itt!

Az előadások keretében feldolgozott témák címszavakban:
Algaépítészet, zöld felhőkarcolók, forradalmi lakk, fa felhőkarcolók, zéró széndioxid város, baktériummal öngyógyító beton, okosbeton, innovatív rendszer, hipermodern műanyagok, energiatárolás, intelligens dokkolástechnika, áttörés a CAD adatrögzítésben, 3D nyomtatás, űrbázisok építészete.

Csanády Pál:
"A konferencia a tudományos ismeretterjesztés izgalmas építési kisfilmjei között is válogat, melyen két fiatal építész-tudós, ifj. dr. Kistelegdi István (tanszékvezető egyetemi tanár, PTE) és dr. Katona Vilmos (főszerkesztő-helyettes, Metszet folyóirat) fog előadást tartani olyan kutatásokról, melyek hallatlan izgalmas irányba befolyásolhatják az építés technológiájának fejlődését.
Valóban közvetlenül a fájlból nyomtatjuk majd a komplett épületeket? Átalakítja az energiatudatosság az Öböl-országok építészetét? Lehet fából huszonöt-emeletes lakóházat építeni Európában vagy az Egyesült Államokban? Begyógyulhat egy betonszerkezet repedése önmagától? Lehetséges algákat használni energiatermelésre? A valamikori Delta tudományos híradót idéző kisfilmek és szakértői előadások ezekre a kérdésekre is választ adnak. A filmeket a legfrissebb technológiákat már a gyakorlatban hasznosító alkalmazástechnikusok előadásai egészítik ki
."

A MÉK által két pontra akkreditált konferenciasorozat
október 28-án indul a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamarával együttműködésben Bakodpusztán, majd Nyíregyházára látogat november 3-án, november 11-én Székesfehérváron a Fejér Megyei Építészkamarával közös rendezésben valósul meg, november 17-én Budapestre érkezik, végül november 26-án Keszthelyen zár.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások