Kelet- és Délkelet-Európa Építési Piaca

Délkelet-Európa építési piaca

Az EECFA kelet- és nyugat-balkáni országaiban még mindig optimista a jövőkép. A régió egészére az EECFA új előrejelzését kis mértékben lefelé módosította, azonban országos szinten eltérő történeteket látunk. Az előző előrejelzési fordulóhoz képest kevésbé pozitívnak itéljük a kilátásokat Horvátországban, míg Szerbiában és Szlovéniában a korábbinál is optimistábbak vagyunk. Romániában – mely a régió legnagyobb építési piaca – a magasépítésre vonatkozó előrejelzést módosította lefelé az EECFA.

Bulgária építési teljesítménye gyorsul és 2018-ban 7%-os növekedés várható. A lakásépítés továbbra is bővül a gazdaság élénkülése és a reáljövedelmek növekedése miatt, valamint a lakáshitelek rekord alacsony kamatlábai miatt. Emellett a nem-lakáscélú építés is várhatóan növekedni fog, főként az irodaépítés és az ipari építkezések miatt. A mélyépítés fellendülése 2018-ban is folytatódott, és 2019-ben és 2020-ban az EU által finanszírozott, régóta várt infrastrukturális projektek megkezdése további lendületet hozhat. Emiatt a teljes építési teljesítmény várhatóan 2019-ben 7%-kal, míg 2020-ban 6%-kal fog nőni.

Románia építési teljesítménye az EECFA szerint várhatóan 6%-kal fog bővülni 2018-ban, mely némileg alacsonyabb mint a korábbi becslés. Ugyan a lakásépítés a mozgatórúgója a jelenlegi és a jövőbeni növekedésnek, de a túlkínálat, a megnövekedett munkaerőköltségek és a drágább jelzáloghitelek miatt a lassulás jelei mutatkoznak. A nem-lakáscélú építés várhatóan az előrejelzési horizonton is nőni fog majd; de a hosszabb távú növekedést visszafogják majd a korlátozottan rendelkezésre álló munkaerő és a magasabb bérköltségek. A 2016-os és 2017-es kétszámjegyű visszaesést követően az előrejelzési időszak végére a mélyépítés növekedhet. Összességében a román építési piac kilátásai 2020-ig pozitívak, még akkor is, ha valamivel kevésbé optimisták, mint korábban.

A szerb építési teljesítmény nagyon erős növekedést produkál, melyet mind a köz-, mind a magánszférában megvalósuló projektek támogatnak. Különösen nagy növekedést könyvelhet el a lakásépítés, de a nem-lakáscélú szegmensek is bővülnek, ahol a kiskereskedelmi épületek nyújtják a legjobb teljesítményt. A kiadott építési engedélyek száma minden alszektorban az összes eddigi rekordot megdönti, mely erős fellendülést ígér – gyakran kétszámjegyű növekedéssel – 2020-ig. A mélyépítés is bővül; az út, vasút és energetikai nagyprojektek 2020 után is fenntartható növekedést fognak eredményezni.

A szlovén építési piac 2017-ben gyors ütemben növekedett, mely növekedés valószínűleg folytatódni is fog a 2011 és 2016 közötti erős visszaesés után. 2019-ben a teljes építési teljesítmény várhatóan – 2010 után először – 3 milliárd eurót ér majd el. Az erős gazdasági növekedés mind a magán mind az állami beruházásokra ösztönzőleg hat. A 2019-re és 2020-ra előrejelzett gazdasági növekedés az építési piac bővülését is magával fogja hozni; sőt, még megvan a lehetőség a további növekedésre is ha az elhalasztott mélyépítési nagyprojektek ebben az időszakban elkezdődnek.

Kelet-Európa építési piaca

Törökországra számos korábbi előrejelzési fordulóban úgynevezett ‘soft-landing’ forgatókönyvet jeleztünk előre. Azonban a 2018 nyár folyamán történt drámai árfolyamgyengülés a török építőipar sok strukturális problémáját felszínre hozta. Emiatt még a korábbinál is pesszimistábbak vagyunk: míg az előző válságok idején a hirtelen visszaesést jelentős emelkedés követte rövid időn belül, most azt gondoljuk, hogy akár több éven keresztül alacsonyabb szinten stabilizálódhat a piac. Oroszországban kevésbé vagyunk pesszimisták mint az előző előrejelzési fordulóban, mivel egy közelmúltban bejelentett kormányzati program várhatóan pozítívan befolyásolja majd a piacot.

Mivel 2018 második felében az orosz gazdasági növekedés lelassult, illetve számos jelentős infrastrukturális projekt befejeződött (Krím-híd, FIFA2018-létesítmények, stb.) mely miatt a mélyépítés teljesítménye lecsökkent, a teljes építési piacon 2018-ra minimális bővülés várható csak. Mindazonáltal, 2018-2020-ban a lakásépítésbe rekord összegű állami finanszírozás fog folyni egy új nemzeti program keretében, és így a lakásépítési szegmens az egész ágazat zászlóshajójává válhat. A nem-lakáscélú építés alpiac teljesítményéhez a következő években a középületek (oktatás és egészségügy), valamint a mezőgazdasági épületek építése tud pozitívan hozzájárulni. A mélyépítésben viszont visszaesés várható a nagy gázvezeték-projektek, számos közlekedési és energetikai projekt fokozatos befejezése miatt.

A 2018-as török valutaválság miatt hatalmasat ugrottak a fogyasztói és a termelői árak, valamint az építési költségek. A jelzáloghitelek kamatlába mintegy két és félszeresére emelkedett. A reál lakásárak visszaesése miatt azonban a lakáseladások stabilizálódtak. Ehhez a lakásáfa ideiglenes csökkentése (18%-ról 8%-ra) is nagyban hozzájárult. Az építési engedélyek 2018 első kilenc hónapjában jelentősen visszaestek a magasépítés összes szegmensében. A mélyépítési projekteket befolyásolja az az elnöki rendelet miszerint új projektek indítását nem engedélyezik. A jelenlegi magas kamatok drágítják majd a finanszírozást. A kormány prioritása az árstabilitás elérése, amely előfeltétele a növekedési pályára való visszatérésnek.

Az utóbbi években az ukrán építőipar szárnyra kapott. Továbbra is bővül, de a különböző építési szegmensek alakulása jelentősen eltér. A lakáspiac telített, a kínálat nagymértékben meghaladja a keresletet. Számos lakóépület áll építés alatt, de a lakásépítés jövedelmezősége a verseny és a magasabb költségek miatt csökken, valamint a lakosság alacsony vásárlóereje miatt a kereslet továbbra is korlátozott. Az alacsony kereslet és a jelzáloghitelek hiánya nem ígérnek jó kilátásokat ezen a piacon. Az ország gazdasági helyzetének stabilizálódása, amely az ingatlanpiac egészének pozitív tendenciáiban megnyilvánul, még nem volt jelentős hatással a kereskedelmi ingatlanok szegmensére, és itt nincsenek jelentős beruházások. A legmagasabb növekedést a mélyépítés könyvelhet el, mivel a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztések jelentős költségvetési forrást kapnak majd.
____________

Az EECFA nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.

A teljes kiadványok megvásárolhatóak, és a mintatanulmány megtekinthető a www.eecfa.com weboldalon.

Adatok forrása: EECFA Construction Forecast Report, 2018 Winter
Elérhetőség: www.eecfa.com, info@eecfa.com