hír exkluzív BIM BIM alapú tervezés építészeti szoftver

Lázadnak a legnagyobb építészeti szoftvergyártó ellen


sebesp | 2020.07.29

A legnevesebb brit irodák nyílt levélben kritizálják az Autodesk BIM termékét. Bár a kritikák most csak a Revit felé irányulnak, az egyre növekvő igények miatt a jövőben más építészeti szoftverek is könnyen a célpontba kerülhetnek.

A Zaha Hadid ArchitectsGrimshaw és Richard Rogers cége, a Rogers Stirk Harbour + Partners további 14 neves brit építészirodával fogott össze a napokban, hogy célpontba vegyék a világon legtöbbek által használt építészeti szoftvert és fejlesztőjét. Kiszámolták, hogy közösen összesen 22 millió dollárt fizettek ki az Autodesk-nek az elmúlt öt évben a Revit használatáért, de úgy érzik, nem kaptak megfelelő ellenértéket a pénzükért.

Andrew Anagnost Autodesk CEO-nak címzett levelükben elégedetlenségüket fejezik ki a tervezőprogram fejlesztésével kapcsolatban, kiemelve, hogy ez az irodák hatékony működését is kedvezőtlenül befolyásolja. Úgy gondolják, hogy egykor az Autodesk Revit élen járt a munkavégzés feltételeinek korszerűbbé tételében, mára egyre inkább korlátozást és szűk keresztmetszetet jelent. Emellett az a közös tapasztalatuk, hogy többet fizetnek érte, de a korlátok miatt egyre kevesebbet használják a Revitet. Aggodalmukat fejezték ki, hogy az öt év alatt bekövetkezett 70%-os költségnövekedés nincs összhangban a fejlesztés ütemével. Mint írják, az irodákat kevésbé aggasztanák ezek a költségnövekedések, ha a termelékenység javulása és a progresszív szoftverfejlesztési program tükrözné azokat. Ezzel szemben úgy látják, hogy a hiányosságok napi szinten sújtják az építészeti és mérnöki irodák termelékenységét. A digitális építészeti tervezés szakemberei világszerte küzdenek a már húsz éves szoftverrel, amely még a többmagos processzorok kínálta számítástechnikai és grafikai potenciált is képtelen kihasználni.

Az Autodesk számos elképzelést terjesztett már elő a Revit helyettesítésére szolgáló eszköz vagy eszközök következő generációjára vonatkozóan, de nem priorizálta a beruházást, és nem ismerte el az életképes platformon a felhasználók számára történő átadási ütemtervet. A kezdeményezésben részt vevő irodák az olyan átlátható cselekvési tervet várnak Autodesk-től, amely ügyfélközpontú, nem ellentétes érdekeken alapszik, innovatív, progresszív és megvalósítható – írják levelükben a legnagyobb brit irodák: AHMM, Aukett Swanke, Corstorphine + Wright, Glenn Howells Architects, PRP, Scott Brownrigg, Simpson Haugh, TTSP, Zaha Hadid Architects, Allies and Morrison, BVN Architectural Services, Fletcher Priest Architects, Grimshaw, Rogers Stirk Harbour + Partners, Sheppard Robson, Stephen George + Partners és Wilkinson Eyre Architects.

A szoftvergyártó máris próbálja meggyőzni az irodákat, hogy dolgozik az ügyön, és az ütemterv elérhető az oldalukon, kérdés, mennyire győzi ez meg az elégedetlenkedőket.

Az Autodesk 2002-ben vásárolta fel a Revit Technology Corporation-t, a Revit 1995-ben alapított fejlesztőjét, ráébredve, hogy saját fejlesztésű AUTOCAD szoftverével már nem lesz képes sokáig megőrizni szinte egyeduralkodó helyzetét a világpiacon. Némi átalakítás után a két eszköz felhasználói felületét egymáséhoz hasonlóvá alakította, és a BIM technológiára kész új szoftver értékesítésébe kezdett saját kiterjedt ügyfélkörére támaszkodva.

Azon irodák, akik a 2000-es években kezdték látni, hogy szükség lesz 2D-ből 3D felé mozdulniuk, éltek a kényelmesnek tűnő lehetőséggel, és maradtak a már megszokott gyártónál. Apró lépésekkel kezdve az átállást csak évek után kezdték észlelni a nehézségeket. A felhasználók jó ideje arról számolnak be, hogy nagyobb projektek esetében nem sok minden változott a munkafolyamatok egyszerűbbé, gyorsabbá tétele érdekében. A nagyobb irodák akár több tucatnyi BIM menedzsert és BIM koordinátort alkalmaznak a számítógépes munkát végző építészek feladatainak gördülékenyebbé tételére, de még ez sem elég, közülük többen kiegészítő célprogramokat kénytelenek fejleszteni a vállalt feladatok elvégzése érdekében.

A probléma azonban összetettebb annál, hogy csak egyetlen szoftverfejlesztő termékét érintené. A hardveres technológia az utóbbi néhány évben már sokkal lassabban fejlődik, mint tíz évvel ezelőtt, amikor rendre jelentek meg az egyre gyorsabb processzorok. Most a szoftverfejlesztőkön van a sor, hogy a számítógépek adta keretekből a legtöbbet kihozzák. Bár a Graphisoft ezt kétségtelenül felismerte, és érzékelhető erőfeszítéseket tesz a munka gyorsítása érdekében, a nagyobb irodák komplex projektjei, valamint a BIM technológia irányába egyre határozottabban megfogalmazott elvárások további kihívások elé állítják a piac minden szereplőjét, mert még mindig tetemes az adatfrissítésekre fordított üresjárati idő a sokfelhasználós nagy projektek esetében.

Több országban, mint például az Egyesült Királyságban is, részletesen kidolgozott, kötelezően alkalmazandó BIM szabványok mentén kell végigvinni a sokszor 6-8 éven át futó projekteket. Ez ma már messze nem csak az ütős virtuális modelleket és a mutatós látványterveket jelenti, hanem az egyes modellelemekbe betáplált egyéb információkat is, mint anyagokat, tűzvédelmi, akusztikai értéket, felhasználási módot, használók számát, ütemezést, stb. A hozzáadott információ, annak kezelése jelentősen megnöveli a projektfájlok méretét, ami óhatatlanul lassítja az adatátviteli időket, ami a COVID-19 járvány okozta home-office körülmények között sokak számára még egyértelműbben megmutatkozott.

A BIM szoftverek elképesztően összetettek lettek az évek során nemcsak felhasználói, hanem fejlesztői oldalról nézve is. Emellett a cégek motorja már egyre kevésbé a lelkes fejlesztőcsapat, akik egykor rugalmasan próbálták reagálni az elvárásokra, hanem a részvényesek által elvárt profit. Ennek jegyében a fejlesztők a jól kalkulálható, havonta befolyó bérleti díj felé fogják terelni az építészirodákat, akik közül sokan úgy látják, hogy az évente kijövő új programváltozatok egyre kevésbé látványos megújulást jelentenek. Ez részben érthető is, hiszen egy rendkívül komplex szoftverben egy viszonylag apró átalakítás eredményeként is beüthet "pillangóhatás", ami gyakran csak valós projekteken történő használat során derül ki. A kívánságlistákon szereplő újításokra manapság évekig kell várni, vélik egy londoni ArchiCAD-felhasználói kerekasztal résztvevői.

A felhasználók egyfajta módon röghöz kötöttek. A BIM technológia és azon belül az egyes tervezőszoftverek professzionális szintű használata mára  külön szakirány lett. A szoftverek alapszintű használata ugyan néhány hét alatt megtanulható, de az összefüggések megértése, a napi munkát hatékonnyá tévő trükkök rutinszerű ismerete csak több éves gyakorlat során sajátítható el. És ez még nem is elég. Ahhoz, hogy valaki valóban professzionális BIM-es építész legyen, hosszú évek építészeti gyakorlatára is szükség lenne. Megoldást a cégek a BIM-es részlegek felállításában keresik, ennek ellenére a Revit-es munkahelyeken dolgozók szinte egybehangzó véleménye, hogy alig van olyan munkatársuk, aki bármikor azonnali segítséggel tudna szolgálni a felmerülő problémákra. Vannak egyszerűbben megtanulható szoftverek is, mint például a Vectorworks, de ezek hamar korlátokba ütköznek bizonyos komplexitás, az elvárt 3D-s társtervezői adatcsere vagy a szigorodó BIM szabványok integrálása során.

Mire a nagy tervezőirodák kialakították a választott szoftverhez igazodó belső protokolljaikat, a megrendelőik felé teljesítendő adatszolgáltatás menetét, a szabványokhoz igazodó vállalati alapterveket, és rávették alkalmazottaikat az új 3D-s munkavégzésre, azt is elkezdték megérteni, hogy mire képes és mire nem a szoftver, és nem utolsósorban a felhasználó. Sokéves munkával elérték azt a beágyazottsági szintet, ami elrettenti őket egy másik szoftverplatformra való áttérés gondolatától, ezért a gyártóktól várják a megoldást a problémáikra.

A fejlesztők előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek válaszokat adni a nagyprojekteken dolgozó irodák kérdéseire, hogy az építészek ne érezzék úgy, hogy akadályba ütköztek a technológiai fejlődés rögös útján. De hasonlóan komoly fejtörés vár a felsőoktatás szereplőire is. Míg az előbb vagy utóbb Magyarországon is kötelezővé váló BIM szabványok szoftvertől függetlenek, az egyes tervezőprogramok mélyreható, rutinszerű ismerete – a gyártók sugalmazásával ellentétben – azonban csak valós projekteken eltöltött érdemi munka során sajátítható el.

Néhány éve nem jelentett problémát, ha valaki Rotring csőtollat használt az egyetemen, első munkahelyén pedig Staedtlert nyomtak a kezébe, ugyanúgy lehetett húzni vele a vonalat. A BIM technológiára fejlesztett alkalmazásokra való felkészülés másfajta szemléletet igényel, az oktatás részét kell képezze. Az egyetemeknek, építészirodáknak, szoftverfejlesztőknek és forgalmazóknak közösen kell megfogalmazniuk nemcsak a programok fejlesztésének irányát, hanem az eredményes használatukhoz szükséges képzés tartalmát is oly módon, hogy az ne sértse a piaci verseny szabályait, mégis kézzelfogható BIM-es szoftverfelhasználói készséggel kerüljenek ki a végzősök az egyetemekről.

Sebes Péter
BIM Menedzser, London

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások