rendezvény kiállítás Ybl Egyesület III. Szoborünnep

Május 30-án nyit az EGYÜTT Kortárs Építészek - Kortárs Szobrászok kiállítás


pestimonika | 2013.05.27
A május 29-én, az Erzsébet téri Danubius kútnál elinduló III. Szoborünnep rendezvénysorozat keretében május 30. és június 11. között lesz megtekinthető a kortárs építészet és szobrászat kapcsolatát bemutató kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában.
A kiállító művészek:
Bálint Imre DLA építész és Bojti András üvegszobrász művész,
Dévényi Sándor DLA építész és Bencsik István szobrászművész,
Török Péter tájépítész és Kő Pál szobrászművész,
Winkler Barnabás DLA építész és Józsa Bálint szobrászművész,
Mihály Gábor szobrászművész

A kiállítást május 30-án, csütörtökön 18 órakor Szarvas József színművész nyitja meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (Bp. V. Garibaldi u. 2.) A megnyitón közreműködik az Ybl Kvartett (művészeti vezető: dr. Locsmándi Gábor DLA építész)

Bálint Imre DLA Ybl díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett építész építészeti filozófiája: az építészet és a társadalompolitika közötti valós párbeszéd megteremtése, az épített környezet színvonalának emelése, az építészet, mint a kultúra része tézisnek társadalmi szintű elfogadtatása, a megrendelő és a társadalom igényeinek egyeztetett, teljes körű kiszolgálása úgy, hogy a végterméket nyugodt lélekkel építészetnek lehessen nevezni.

Bojti András, számos külföldi díjjal kitűntetett üvegszobrász művész, építészekkel dolgozva, nagyléptékű üvegplasztikákkal egészíti ki az épített és természetes tereket. A 70 m2-es fotógrafikáktól 100 m2-es environmental üveg térplasztikákig, úszó üvegszobrokig, munkái mindig az építészeti térhez való szerves viszonyban fogalmazódnak meg, léptékük és anyaghasználatuk illeszkedik a kortárs építészeti felfogáshoz. Ars poeticája: egymást tisztelő, szervesen együtt épülő szobrászi és építészi gondolatok nyomán talán még értékesebb kortárs épületek jöhetnek létre, a használók örömére.

Dévényi Sándor Kossuth -, Príma Primissima -, Ybl -, Pro Architectura díjas építész ars poetikája: az organikus építészet nem stílus, hanem viselkedésforma, filozófia, munkamódszer: érzékenyen igazodunk a környezethez, a történeti élő szövethez, amelynek fejlődése, anatómiája van. A meglévő közegben testet öltő új gondolat, azaz épületeink szintén élőlények, lélegeznek. A népi építészet, a magyar szecesszió, a Kárpát-medence szellemi bázisa a mindennapok problémáiban jól használható támpontot nyújt, választ találhatunk olyan kérdésekre, mint az ember és a természet kapcsolata, a fenntartható fejlődés, a környezettudatosság.

Bencsik István Kossuth-, Munkácsy - és Prima díjas szobrászművész pályája kezdetén lírai, figurális szobrokat alkotott. 1968-tól az emberi mellkas térbeli koordinátái alapján orvosi célra, fakockákból ragasztott, összecsiszolt, plasztikus, felnagyított, objektívan ábrázolt torzókat mintázott. A torzók folytatásai a testrészleteket ábrázoló nagyméretű kő-, fa- és márványszobrai és a nyolcvanas évek második felétől születő, ujj-részletekből épülő sorozata. Újabban az elvont organikus formák szobrászi kifejezésével kísérletezik.

Török Péter Prima Primissima -, Ybl -, Europa Nostra -, Pro Architectura díjas tájépítésztől idézve: „…volt egy fejedelemasszonyunk, akit Lorántffy Zsuzsannának hívtak, és aki az uralkodás felelősségére, a kertek ápolásán keresztül tanította meg a fejedelem úrficskát, Rákóczit. A másik gondolatom pedig a szakrális paraszti kultúráról szól, ahol pusztán nem pénz kérdése volt, sokkal inkább szégyen, ha nem ápolták a kertjeiket. A kultúra szavunk is a latin "művelni" igéből származik. Építsünk kerteket, mert minden kert az Éden mása, és úgy tanultuk, úgy gondoljuk, hogy az Éden az szép, és a szépség az gyógyít, és azt gondolom, hogy ez a szépség, ez a gyógyítás mindannyiunkra ma ráfér: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.”

Kő Pál Kossuth -, Munkácsy - és Prima Primissima, M.S. mester díjas, professor emeritus. Idézet Borsos Mihály és Horváth György könyvéből (©Vincze Kiadó2008): „…A megértő szeretet és a kifogyhatatlan mesélőkedv szobrászatának az a két – lelki és szellemi – összetevője, ami, most már bizonyos, egész életén keresztül kísérni fogja ezt a bőséggel áradó életművet. Egyforma biztonsággal faragja a legkülönbözőbb fákat és a köveket, mintázza, bronzszobrai számára formát teremtve, az agyagot. … Van, akinek a kőszoborra, van akinek a bronzra, s van, akinek a fára jár rá az esze és a keze. Kő Pálnak mindre. Ugyanakkor korántsem mindegy neki, hogy melyik szobrát miből készíti: a műhöz – a feladathoz és az ábrázolthoz – keres anyagot, olykor többfélét is. A köztéri emlékművek legtöbbje pedig kő, hol szépen faragott, elegánsan csiszolt, hol rusztikus felülettel meghagyott figura, ahogy a gondolat kívánja…”

Winkler Barnabás Kós Károly-, Ybl-, Kotsis Iván díjas építész
„…elengedhetetlen kötelességünk építészeti, történelmi és társművészeti értékeinkkel való törődés. Ha együttműködünk más területeken alkotó művésztársainkkal és egyetemesen védjük egymás alkotásait, csak erősíteni tudjuk erőinket. Az értékes építészet ötvözi a mérnöki gondolkozást és a művészi alázatot, … egymást erősítve kell jelen lennie. Bánatom, hogy egyre ritkábban sikerül épületeinknél társművészekkel közösen tervezni. A gyógyszerraktári galenusi laboratóriumnál Józsa Bálint szobrásszal végre együtt gondolkodhattunk-alkothattunk. Remélem, nem utoljára! –írta Winkler Barnabás

Józsa Bálint Munkácsy díjas szobrászművész
Eleinte kisplaszikákkal foglalkozó, majd bronzból, fából, kőből, ólomból köztéri munkákat készítő művész, 1970 óta krómacéllal dolgozik. „Nem szabad megfeledkeznünk Józsa Bálint alkotásainál mennyire példásan-példamutatóan szervesül az épület és a plasztika ipari karaktere az adott környezetben…írta róla Fábián László a róla szóló könyvében

Mihály Gábor Munkácsy- és NOB Művészeti díjas szobrászművész
Életrajztöredékéből: „… pályafutásom tulajdonképpen egy falusi katolikus templomban kezdődött, ahol, évekig ministráltam, nevelkedtem-nevelődtem a mi isten háta mögötti falunkba száműzött kiváló, fiatal papok keze alatt, akik ugyanannyit jelentettek számomra életem alakulásában, mint később a kiváló mestereim…Vonzott a nehéz munka árán megszerzett boldogító érzés, érzelemmel, szellemiséggel és testi erővel valami megfoghatót, szobrot csinálni. …a szellemi és fizikai munka egymás melletti, folyamatos művelése …”


A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások