A foglalkoztatás jelentősen nőtt, míg a GDP csak mérsékelten bővült
Ez egy jelenség, mely nemcsak az építőiparra jellemző és nemcsak Olaszországra, de Európára is. Miért? A foglalkoztatás növekedése alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra (pl. turizmus) koncentrálódik, mely alig járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Mivel ma nehéz munkaerőt találni, a vállalatok hajlamosak ragaszkodni a munkaerőhöz, így a korábbihoz képest kevesebb az elbocsátás is. A legfontosabb tényező a bérek szintje és azok inflációval való lépéstartási képessége. A bérszínvonal kérdése Olaszországban különösen fontos hiszen a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.
Az elmúlt években az építőiparnak kulcsszerepe volt a foglalkoztatás növekedésében Olaszországban. A 2021-2022-es épületfelújítás miatti növekedést követően 2023-ban az építőipar lassulni kezdett és az olyan állami ösztönző intézkedések mint például a ’Superbonus 110%’ fokozatos megszüntetése miatt az ágazat abban az évben csaknem 20 ezer dolgozót veszített el (-1,3%). Ezzel szemben a szolgáltatások (+2,4%) és az ipar (+2,2%) továbbra is stabil növekedést mutattak. 2024 második negyedévében azonban az építőipar jelentős fellendülést mutatott a foglalkoztatás terén (+4,5%), és felülmúlta a foglalkoztatás általános növekedését (+1,4%) és az ipar stagnálását is.
Eltérő munkaerő-piaci statisztikák
2021 és 2022 között az állami ösztönző csomagok konvergenciához vezettek a nemzeti számlák becslései (melyben a be nem jelentett munkaerő is benne van) és a munkaerő-felmérés adatai között mivel az adókedvezményekhez a munkaviszonyokat formalizálni kellett. 2021-ben kb. 192 000 volt az eltérés (a nemzeti számlák szerint 1,623 millió, míg a munkaerő-felmérés szerint 1,431 millió foglalkoztatott volt), míg 2022-ben körülbelül 182 000 volt az eltérés (1,733 millió a 1,551 millióval szemben). A be nem jelentett munka ilyen jelentős megjelenése az ágazat erőteljes növekedésének és a vállalatokat szabályozásra késztető állami programoknak volt köszönhető. 2023-ban azonban az állami programok fokozatos kivezetése miatt visszatért az illegális foglalkoztatás (224 000 volt a különbség a két forrás között, mely 2020 óta a legnagyobb eltérés volt).
Az olasz építőipar és a fiatal munkavállalók
A munkaerő-piaci dinamikát erősen befolyásolja a munkaerő korösszetétele is. 2004-ben a 35 év alatti munkavállalók az építőiparban foglalkoztatottak közel 41%-át tették ki, hasonlóan a 35-49 éves korosztályéval, míg az 50 év feletti kevesebb mint 18% volt. Az elmúlt két évtizedben a fiatal munkavállalók folyamatosan elhagyták az ágazatot (a legalacsonyabb szint, 20% alatt, 2020-ban volt). Az 50 év alatti munkavállalók aránya azonban nem nőtt, 2020-ban 45%-ra esett vissza a 2016-os 49%-ról. Ezzel szemben az idősebb munkavállalók (50 év felettiek) aránya a 2004-es 18%-ról 2020-ra 36%-ra nőtt.
2021 és 2024 között viszont megújult az építőipar iránti érdeklődés a fiatal munkavállalók körében, arányuk 21%-ra emelkedett. Eközben a 35-49 éves korosztály 40% alá süllyedt, az idősebb munkavállalók pedig elérték a legmagasabb, 40% körüli szintet. A fiatalok munkavállalók száma 2020 és 2024 között 41%-kal nőtt, míg a fiatal egyéni vállalkozók száma 16%-kal csökkent. Ehhez hasonlóan a 35-49 év közötti egyéni vállalkozók száma 4%-kal csökkent, míg az ilyen korú munkavállalók száma 14%-kal nőtt. Az idősebbek körében a foglalkoztatás általánosan bővült, 2020 és 2024 között a munkavállalók száma 41%-kal, az egyéni vállalkozóké pedig 22%-kal nőtt.
Iskolai végzettség és munkaerő-trendek az olasz építőiparban
Az építőipari cégek adatai általános növekedést mutatnak 2018 és 2022 között mind az egyéni vállalkozók, mind a munkavállalók körében. Érdekes tény, hogy az egyéni vállalkozók száma 8544 fővel nőtt ebben az időszakban, akik főként középfokú vagy középfoknál magasabb végzettséggel rendelkeztek, viszont közel 12 ezer olyan egyéni vállalkozó hagyta el az ágazatot akik nagyon alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek (8100: semmilyen vagy csak alapfokú, 2100: alacsonyabb szintű középfokú végzettség, 1300: szakképesítés). A munkavállalók körében a legnagyobb növekedés az alacsonyabb szintű középfokú végzettségűek körében volt megfigyelhető (+92 000 fő), ezt követték a magasabb szintű középfokú végzettségűek (+70 000).
Az Unioncamere felmérése szerint az építőiparban az új munkaerő iránti kereslet 2017 és 2023 között növekvő tendenciát mutatott, amelyet csak a világjárvány szakított meg. Az alkalmazottak száma a 2017-es több mint 358 000-ről 2023-ra közel 250 000-re nőtt, míg 2024 első 11 hónapja alapján a becslések szerint az évben 554 000 alkalmazott volt. Ezzel párhuzamosan azon munkaadók aránya meredeken emelkedett akik nehezen találtak szakképzett munkaerőt; míg 2017-ben kevesebb mint 22% volt arányuk, ez közel 58%-ra nőtt tavaly és tavalyelőtt. Ennek oka elsősorban a jelentkezők számának csökkenése volt és nem a képesítés hiánya mely a korábbi években volt jellemző.
Eredeti cikk: Antonella Stemperini, Cresme Ricerche, Euroconstruct
Magyar verzió: Buildecon, Euroconstruct
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
