A díjat – melyet a hazai építészek „fair play” díjaként tartanak számon – 1989-ben alapították, és minden év decemberében, egy szakmai kuratórium javaslata alapján adják egy kiemelkedő színvonalon alkotó és oktató építésznek. 2016. december 15-én, Kotsis Iván 127. születésnapján, a szakma nevében a kuratórium Nagy Tamás DLA, Ybl-díjas építésznek adományozta.
Nagy Tamás a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1975-ben szerzett diplomát. 1975-86-ig a Buvátiban dolgozott építész tervezőként, 1978-80 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1986-tól közel három évig New Yorkban, a Haines Lundberg Waehler Architects irodában dolgozott. Ez a korszak meghatározó építészeti látásmódja kialakulásában: tiszta építészeti formák, kiforrott-logikus alaprajzok és mesterien kimunkált részletek jellemzik alkotásait. Az építészeti műre teljességként tekint a gondolat fogantatásától az építtetők közösségével folytatott párbeszéden át a megépítésig és tovább.
Amerikából hazatérve egy évet töltött Makovecz Imre irodájában, a Makonában. Az Egyesülés tagjaiként Vincze Lászlóval és Salamin Ferenccel 1990-ben megalapította az AXIS Építésziroda Kft.-t, ahol tíz évig dolgozott. Közintézmények, családi és társasházak egyaránt jellemzik munkásságát ez időszakban, de az alkotások sorából kiemelkednek az egyházi megbízásokra létrejött templomok és parókiák. 1998-ban DLA címet kapott. 2000-ben megnyitotta saját építészirodáját LINT Építészeti és Művészeti Kft. néven, ahol ma is dolgozik. Mesterei szellemiségét folytatja a fiatalokkal közös alkotóműhelyben.
1979-től a BME Építészmérnöki Karán, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán óraadó, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára (2006-ig Magyar Iparművészeti Egyetem). 2004-től 10 évig az Építész Tanszék vezetője.
Munkáit bemutatták Berlinben, Stockholmban és 2002-ben a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén. 1992-ben Ybl-díjjal, 2002-ben Csonka Pál Éremmel, 2010-ben Príma díjjal ismerték el munkásságát. Legújabb alkotása a mátraverebélyi Szentkút ferences zarándok-együttes felújítása és új épületekkel lelki központtá alakítása, melyet 2015 szeptemberében avattak fel. (összeállította: Vukoszávlyev Zorán)
„…Nagy Tamás a kortárs magyar templomépítészet nemzetközileg is elismert, meghatározó alakja, gondolati tisztaság, formai következetesség és korszerűség jellemzi a munkáit. A dunaújvárosi evangélikus templomsziget erős szimbolikáját például a vernakuláris építészet tűpontos szerkesztési szabályai hitelesítik, Sopronnémetiben a barokk toronyhoz kapcsolt csöppnyi templomtér egyszerre kiegészít és megidéz, a balatonboglári evangélikus templom pedig éppen Kotsis Iván klasszikussá érett boglári modern katolikus plébánia-templomával hozható érdekes párhuzamba. Puritán terei derűsek, otthonosak, mégis monumentalitást sugallnak. Logikus térkapcsolatok, pontos szerkezetek, jól komponált tömegek, egyszerűség, eszköztelenség és anyagszerűség jellemzi őket. (…) Lassan négy évtizede tanít és építészhallgatók generációit avatta be a tervezés misztériumába, miközben nyári gyakorlatokon kézbe is veszik az anyagot. A Műegyetemen, majd az Iparművészeti Főiskolán óraadóként kezdte, később a MOME tanára, 2004-től egy évtizedig pedig az Építész Tanszék vezetője és meghatározó építész-tanára lett (…) Nagy Tamás az építőművészet mestere, munkáit gondolatiság, anyagszerűség, innováció és a tradíció újraértelmezése jellemzi. Épületeinek műszaki és művészi színvonala is kiemelkedően magas, közben fáradhatatlanul tanítja az újabb és újabb generációkat. Kotsis Iván méltó mai örököse.” (részlet Golda János laudációjából)