Tervező lehetőségei az e-naplóban

Tervezői dilemma – tervezés vagy kivitelezés?
A 300 m²-t meg nem haladó, új építésű lakóépületeknél egyszerűsített bejelentéssel épülhetnek lakóházak. Az e-naplót minden esetben az építtető vagy meghatalmazottja nyitja meg. Ideális lenne, ha az építtető olyan szakembert hatalmazna fel, hogy helyette felelősen eljárjon, akiben megbízik. Ebben az esetben célszerűen olyan mérnök szakemberre kellene bíznia lakóháza megvalósítását, aki a kezdetektől az úgynevezett kulcsrakész, beköltözhető állapotig szakmai segítségére tud lenni. Kik ők? A kivitelezési tevékenység sokrétű, sok szakmának kell benne részt venni, hogy komplex egész, azaz használatra alkalmas épület legyen belőle. Véleményem szerint a mai viszonyok között is a klasszikus lebonyolító műszaki ellenőr személye az, akit ha az építtető megbíz, kutya kötelessége szerződésben szabályozott módon a megbízója érdekeit korrekt módon képviselni.

Miért ideális partner a műszaki ellenőr?
A lebonyolító műszaki ellenőr mindig az építtető „embere” volt: ha kellett, plusz terveket is kérhetett, ellenőrizhette a kivitelezést, ha pedig nem volt megfelelő a munka minősége, akkor utasíthatott a javításra. Ő az, aki a megrendelőtől kapott meghatalmazása, szerződésben rögzített feladata alapján szakmai elkötelezettséggel megkövetelheti, hogy a tervek megvalósításra alkalmasak legyenek, és aki érvényt szerezhet a terv és a kivitelezési szerződésnek megfelelő teljesítésnek. Felelősen tehet javaslatot az elkészült munka, mennyiségi és minőségi ellenőrzés utáni a pénzügyi teljesítésre. Ma ezt a tevékenységet mérnöki végzettség mellett, műszaki ellenőri jogosultságot is megszerzett szakemberek végezhetik. Mai viszonyok között a komplex szemlélettel rendelkező műszaki ellenőr, akit projektvezetőnek is nevezhetünk, szakági mérnökökkel felvértezve tudja támogatni nagymértékben az építkezőt.

Általában a tervező mérnökök nem rendelkeznek kellő kivitelezési tapasztalattal, mert nem ezt tanulták, a tervezés és a kivitelezés pedig két külön szakmaként önálló gyakorlatot kíván. Kellő gyakorlat híján  a kivitelezést figyelemmel kísérő, e-naplóban történő tervezői kivitelezésfelügyelet nem életszerű kívánalom. Erre a célra legalkalmasabb szakember a lebonyolító műszaki ellenőr személye, aki klasszikus tervezői művezetés keretében vonja be a tervezőt.

Tervezői dilemma: E-naplóba feltöltött tervek szerint folyik a kivitelezés?
Ma a 300 m²-t meg nem haladó, új építésű lakóépületeknél, az e-naplóban az építtető adja meg a tervező személyét, ő osztja ki a szerepkört, s csak annak elfogadása után tudja a tervező feltölteni hiánytalan számban elkészült terveit. A tervező ugyan innentől kezdve „rálát” a tervnaplóba feltöltött tervekre, de a kivitelezéssel együtt járó napi problémákat a tervezőasztal mellől nem fogja tudni megoldani. Márpedig a kivitelezés során számtalan olyan kérdés merülhet fel, ahol az építtetőnek döntenie kell, mérlegelve műszaki és gazdaságossági szempontokat.

Kérdés, hogy terveket csak a tervező tud-e feltölteni a „közös gyűjtőnaplóba”, „tervnaplóba”. Mert ha nem, akkor milyen biztosíték van arra, hogy a tervező által feltöltött tervek szerint halad az építkezés? A tervnaplóhoz minden érintett, tervező/műszaki ellenőr/építtető/kivitelező is hozzáférhet, új terveket tölthet fel az érintett tudomása nélkül. Korrekt partnerek mellett is lehet tévedni, vagy nem értesíteni a kivitelezés szereplőit változásokról. De mi történik, ha valaki vissza kíván élni a helyzettel?