Külföldi munkavállalók most és munkaerő kereslet a jövőben a holland építőiparban
2020-ban 56 000 külföldi munkavállalót foglalkoztatott a holland építőipar, 15 000 fővel többet, mint 2017-ben. A korábbi évekhez képest felgyorsult a növekedés, főleg 2018-2019-ben, bár a Covid miatt 2020-ban az ideiglenes munkavállalók száma csökkent. 2020-ban a holland építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók és vállalkozók 60%-a közép- és kelet-európai országokból származott (ebből 35% lengyel volt). A külföldi munkavállalók számára fontos szempont a magasabb bér és bár a kelet-európai bérek több mint kétszeresére nőttek 2002 és 2018 között, a bérszakadék továbbra is jelentős. A viszonylag magas holland bruttó bér (50 000 euró) tehát bevonzza a külföldi munkaerőt.
A foglalkoztatás várható növekedése és az építőipart végleg elhagyók száma (nyugdíjazás vagy rokkantság miatt) alapján meghatározható az éves szükséges új munkaerő-beáramlás. A munkaerő-beáramlás különböző módjainak arányai is meghatározhatóak: építőipari végzettséggel rendelkezők, külföldi munkavállalók és egyéb iparágakból érkezők. Arra a kérdésre, hogy hogyan alakul majd a külföldi munkaerő-kereslet a holland építőiparban, két forgatókönyv vázolható fel: egy alapforgatókönyv és egy ambiciózus forgatókönyv.
Alapforgatókönyv
Az alapforgatókönyv feltételezi az építési teljesítmény rövid távú visszaesését az ukrajnai háború miatt romló gazdasági helyzetben. Középtávon (2025-2027) a teljesítmény átlagosan évi 2%-kal, hosszú távon (2028-2030) évi 0,5%-kal bővülne. Eszerint a forgatókönyv szerint rövid távon nagyon csekély a kereslet a külföldi munkaerő iránt, a képzésből kikerülő utánpótlás idén és jövőre is bőven elég, hogy az alacsony beáramlási igényt fedezze. Középtávon (2025-2027) évente 1 500 külföldi munkavállalóra lenne szükség - ez a 2018-2019-es növekedés fényében könnyen elérhető. 2027 után a képzésből kikerülő utánpótlás több mint elegendő lenne a szükséges beáramlás fedezésére és nem lenne szükség további külföldi munkaerőre.
Ambiciózus forgatókönyv
Az ambiciózus forgatókönyv feltételezi a holland kormány nagyra törő terveinek megvalósulását: néhány éven belül évi 100 000 új lakás építése; 1 500 000 lakás földgázmentesítése 2030-ig; a szigetelés és a napelemek, hőszivattyúk beépítésének felgyorsítása. Az építési teljesítmény ebben a forgatókönyvben középtávon átlagosan évi 5%-kal, hosszú távon pedig 1,5%-kal nőne. Eszerint a forgatókönyv szerint a magasabb teljesítmény miatt sokkal magasabb a kereslet a munkaerő-beáramlásra mivel a képzésből kikerülő utánpótlás és a más iparágakból jövő dolgozószám nem elég a kereslet fedezésére. Főleg középtávon lenne magas a külföldi munkaerő iránti kereslet (2025-2027 között évi kb. 10 000), míg hosszú távon (2028-2030) ez évi 3 400-ra csökkenne.
Elég potenciális munkerőt kínál az EU, vagy szükség lesz az EU-n kívülről behozni?
2030-ig a külföldi munkaerő-beáramlás mindkét forgatókönyv esetében jól megvalósíthatónak tűnik. Az alapforgatókönyv szerint a szükséges külföldi munkaerő-beáramlás középtávon évi 1 500 fő, lényegesen elmaradva a 2018-2019-estől (amikor a külföldi munkavállalók száma átlagosan évi 10 000-el nőtt). Hosszú távon (2028-2030) a kereslet teljes egészében a holland képzésből kikerülő utánpótlással fedezhető és nincs szükség külföldi munkaerőre. A holland kormány ambiciózus forgatókönyvében lényegesen nagyobb a nyomás az építőipari munkaerőpiacon. Középtávon (2025-2027) ez a forgatókönyv évente további 10 000 külföldi munkavállaló beáramlását teszi szükségessé. Mivel a világjárvány megszűnni látszik (az utazási korlátozásokat feloldották) és a munkaközvetítők is jelzik, hogy a külföldi munkaerő-kínálat erőteljesen élénkül, a szükséges 10 000 külföldi munkavállaló beáramlása megvalósítható.
Ahhoz, hogy az ambiciózus forgatókönyvben középtávon fedezni lehessen a szükséges keresletet, évente további 7 000 munkavállalónak kell más iparágakból érkeznie az építőiparba (a képzésből kikerülőkön és a külföldi munkaerőn kívül). 2017-2019 között a más iparágakból érkező átlagos beáramlás jóval több volt (évi 12 500 dolgozó) mint jelenleg amikor sok más iparág is Hollandiában szűkös munkaerőpiaccal küzd. Ilyen körülmények között középtávon magas a szükséges beáramlás más iparágakból és ehhez nagy erőfeszítésekre lesz szükség az építőipar részéről.
Eredeti cikk: Vera Uunk, EIB – Economisch Instituut voor de Bouw
Magyar verzió: Buildecon, az Euroconstruct magyar tagja
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
