A főváros zöldinfrastruktúrájához kapcsolódó fejlesztések egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 226 hektárral több zöldfelület legyen Budapesten. Ez több, mint két Margitszigetnyi terület. A fejlesztési tervek között kiemelt szerepet kap a Duna-menti területek komplex rehabilitációja.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Az idei második számban lakóépületekkel foglalkozunk. Balaton-parti, budai, dabasi és szentendrei házak bemutatása mellett külföldről is válogattunk: ezúttal egy-egy francia, holland és görög példát. 

A több évig tartó korhű rekonstrukció a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában összesen 2,4 milliárd forintból valósult meg a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül.

A föld őselemeinek egysége áll a környezetbarát szálcement homlokzatburkolatokat gyártó Equitone által meghirdetett 1 100 000 Ft összdíjazású pályázat középpontjában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját, az 1905-ben átadott műemléki épület felújításának tervezett költsége 54 milliárd forint lesz.

Ha nyomott a belmagasság, megemelhetjük fölötte a mennyzetet, vagy lejjebb nyomhatjuk a padlót. A DGN Studio az utóbbi mellett döntött, elegánsan visszafogott anyaghasználattal téve nagyvonalúvá a megújuló londoni házat.

A növekvő lakóingatlan-piac miatt a lakásépítés továbbra is a befektetők figyelmének középpontjában áll Bulgáriában, különösen a nagyvárosokban.

Egy év késéssel végül megnyitotta kapuit a Velencei Építészeti Biennálé "Hogyan élünk majd együtt?" címmel.

Olasz belsőépítésziroda, a milánói Lissoni&Partners közreműködésével, a TSPC generáltervezésében születik újjá a pesti belváros három értékes műemléképülete.

„A megvalósult mű – a mű képzete" A Párizsban élő Batár Attila építész online előadása a Magyar Építőművészek Szövetsége MÉSZ Csütörtöki Iskola webinariumában.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.