„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Műemléki Világnap alkalmából április 17-én, Veszélyeztetett értékeink a Fertő-tájon című tudományos konferencián adta át az ICOMOS-díjakat.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.

A hétvégét Budapesten töltötte a Párizsban élő, libanoni származású világhírű építész, Lina Ghotmeh, és reméli, hogy a júniusi kongresszusra ismét el tud jönni. Érdekes, melyik épületeket látogatta meg – és nem is csak épületeket!

A profi városnézők első szabálya: nézz fölfelé is! Fenn, a tetők síkjában épp annyi látnivaló akad, mint az utcák szintjén. A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach felkérésére kiválsztottam hét magyar várost, amelyeket érdemes felkeresnie a tetők szerelmeseinek és minden megszállott városbúvárnak is.

„Lina az egyik kedvencem, király, hogy elhoztad!” – örvendezett Nagy Csaba, a MÉSZ elnöke, az idei Nemzetközi Építészkongresszus programját meglátva. „Elképesztően érzékeny tervező!” – tette hozzá. De honnan ismerheti a magyar szakma a Párizsban élő neves építészt? Vannak magyar szálak!

A városi gémoázisba épült kubista madárles az építészetnek a természet szolgálatában tett visszavonulásaként értelmezhető.

Kós Károly születésének napján, december 16-án a Pesti Vigadóban adták át, az állami építészeti díjakat és a Kós Károly-életműdíjat.

Időtlen modernitás – Magyar építészörökség Sanghajban címmel különleges magyar-kínai építészeti és kulturális kiállítás nyílik a Budapesti Kínai Kulturális Központban. A Budapesti Kínai Kulturális Központ 2024-es alapítása óta aktívan szervezi a két ország közötti kulturális párbeszédet, hidat építve a kínai–magyar kulturális, turisztikai, művészeti és technológiai együttműködés számára.