Idén közel tízszeres túljelentkezéssel több mint 900 művész adta be pályázatát a hároméves művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjra, amelyet immár hetedik alkalommal hirdetett meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A program szakmai lebonyolítója az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI).

Szeptember 22-én adták át Veszprém legújabb rendezvényhelyszínét. A beruházás költségvetése megközelítette a 2,4 milliárd forintot.

Két évvel ezelőtt ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutattam be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután különböző okoknál fogva töröltek őket a műemlékjegyzékből, rövidesen megsemmisültek. A lista most bővül...

Budapest után Nagykátán épült ökotanterem a DS Smith támogatásával, kezdeményezésére. A rendhagyó építmény tervezésében és megvalósításában a BME Lakóépülettervezési Tanszékével működtek együtt, melynek tervét az Egyetem két hallgatója, Szakál Emese és Zoboki Réka jegyzi.

A tervezés kezdetétől Wágner László vezetésével készültek a tervek. 1962 decemberétől indult el, a tervpályázat elfogadását követően, az IPARTERV-be, 1968-ig a beruházási tervek dokumentálását végezte, és 1971-ben az épület alapkő-letételével fejeződött be a munkája. A tervek módosítását Magyar János jegyezte.

A múlt csütörtöki Építész Tervezői Nap levezető elnöke Horváth Sándor címzetes egyetemi docens, Széchenyi-díjas, okleveles építészmérnök volt (BME Épületszerkezettani Tanszék), az előadások a felújítások anyagaival, szerkezeti megoldásaival foglalkoztak, illetve számos felújítási példát is megismerhettünk. 

A budai Duna-part összképének meghatározó épülete Pecz Samu egyik legfontosabb munkája, nem csak az épületet, de a berendezését is ő tervezte. A másfél évig tartó felújítás az épület fennállásának 125. évfordulójára készült el. 

Hatalmas feladat is egy nagyszerű emberről megemlékezni, akiről a századforduló építészeti emlékein keresztül Kolozsvártól Szombathelyig, Pozsonytól Fiuméig felejthetetlen, emblematikus épületek tanúskodnak. Munkáiról beszélni, életútjáról írni néhány sorban szinte lehetetlenség.

Fából, földből, vályogtéglából, emberi erővel, vagy épp 3D nyomtatással is készülhetnek zöld épületek, energiafelhasználásukat fedezheti napkollektor vagy geotermikus erőmű is – persze az a legjobb, ha eleve alacsony energiafelhasználásúak, amivel már a tömegformák és a szerkezetek tervezésekor számolni kell. Elméleti háttér és megvalósult példák sora egyaránt helyet kapott a Metszet új számában.

Megújult a 24 éve tevékenykedő Ybl Egyesület. Új a székhely, a találkozási hely: Ybl Várkert Kioszk épülete, az Ybl M. téren, új a vezetőség, új az Ybl Klub, új az Ybl-díjasok Tanácsa, új a belépési lehetőség építészeknek, belsőépítészeknek, tájépítészeknek, művészettörténészeknek, építész-közgazdászoknak.

Málnai Béla, Kozma Lajos, Malonyay Dezső, Kós Károly, Eliel Saarinen, a Bálint és Jámbor építésziroda, a Vágó-fivérek: A Ház folyóirat I. évfolyamának szerzői, közreműködői, témái a századelő – ahogy a lap megfogalmazta – „magyarul modern” építészetének, művészetének és a hozzá közelálló külföldi irányzatoknak széles palettáját tárják elénk.

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.