Az építészi pálya ritkán egyetlen, egyenes vonal mentén épül fel. A tervezés mellett a kutatás, a szakmai kommunikáció, az oktatás,vagy éppen a vizuális kultúra is ugyanannak a gondolkodásnak különböző terepei lehetnek. Kazi Zsolt munkájában ezek az irányok párhuzamosan vannak jelen; a Tervlap portál vele készített interjút.

Több mint 900 jelölés érkezett a szakmai szervezetektől, korábbi díjazottaktól és civil szervezetektől a kimagasló teljesítményeket elismerő díjra.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium javaslattételi pályázatot hirdet a Pro Architectura díj 2026. évi odaítélése céljából, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenység elismerésére.

A múlt hétvégén a CAD'oro Architectural Animation Film Showcase harmadik alkalommal talált otthonra a budapesti D2 Conference rendezvényen, az építészeti vizualizáció nemzetközi közösségének kétnapos találkozója keretében. Az első alkalommal megrendezett D2 Awards díjátadóval együtt a rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy megünnepeljük a napjainkban készülő legizgalmasabb vizuális alkotásokat, és ami talán még ennél is fontosabb: egy térben hozta össze azokat az alkotókat, akik ezeket létrehozzák.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

A Magyar Kultúra Napján ünnepélyes keretek között adták át Esterházy Péter felújított rómaifürdői otthonát, amely Vámos Miklós író kezdeményezésére, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának tulajdonosi szerepvállalásával, valamint a Market Építő Zrt. vezetésével 50 építőipari cég társadalmi felajánlásával született újjá. A villa a jövőben a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) Alapítvány kezelésében irodalmi alkotóházként működik.

Időtlen modernitás – Magyar építészörökség Sanghajban címmel különleges magyar-kínai építészeti és kulturális kiállítás nyílik a Budapesti Kínai Kulturális Központban. A Budapesti Kínai Kulturális Központ 2024-es alapítása óta aktívan szervezi a két ország közötti kulturális párbeszédet, hidat építve a kínai–magyar kulturális, turisztikai, művészeti és technológiai együttműködés számára.