A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

A lajosmizsei határban álló középkori Pusztatemplom a Duna–Tisza köze kevés fennmaradt romemlékeinek egyike. A 14–15. századi templom maradványainak állagmegóvása befejeződött. A ROM Vándor örökségmentő program hetedik eleme vált látogathatóvá. A helyreállítást a Market Építő Zrt. programja finanszírozta, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) tervezte.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

Az Európai Bizottság és az Europa Nostra kihirdette az Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026-os nyerteseit, amelyeket az EU Kreatív Európa programja társfinanszíroz. Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait 30 példaértékű projekt és 18 országból származó kiemelkedő pályázó projekt kapja meg. Az idei nyertesek között szerepel a Magyar Állami Operaház a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Műemléki Világnap alkalmából április 17-én, Veszélyeztetett értékeink a Fertő-tájon című tudományos konferencián adta át az ICOMOS-díjakat.

Ünnepélyes keretek között április 5-én megnyílt Budapest egyik legszebb látványossága, a leromlott állapotából megújult Citadella, a Gellért-hegy tetején, ahol kilátóteraszok, tágas virágos park, családbarát közösségi terek, panorámás kerthelyiséggel ellátott kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt, valamint élményközpontú kiállítás várja a látogatókat.

Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtára országos viszonylatban is egyedi és különleges tanszéki szakkönyvtár. A több mint 23 ezer kötet könyvet és 3 ezer kötet folyóiratot tartalmazó állománynak a kurrens szakirodalom mellett értékes részét képezi a történeti gyűjteményrész, azon belül pedig a muzeális értékű dokumentumok, melyek között a 16–18. századi építészeti szakirodalmat képviselő munkák találhatók meg.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

Visszanyeri eredeti funkcióját, újra liturgikus tér lesz a veszprémi Szent György Kápolna, ahol Szent Imre herceg szüzességi fogadalmát tette. A várnegyed legősibb emlékét hosszú várakozás után a július 19–20-i hétvégén a látogatók is megcsodálhatták: vezetett sétákon nyerhettek bepillantást a lassan végéhez közeledő megújítási folyamatba.