A Batthyány-kastély előtti főtértől a Cinca-patak völgyéig helyreállították a történeti városszerkezetet a DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda által kidolgozott komplex rehabilitációs projektben. A 6000 fős település lakóival több körben egyeztetve, több mint 55 000 négyzetméternyi zöld és közösségi teret hoztak létre.

A berlini székhelyű DOM publishers kiadó az ukrán válságra adott válaszként az ország építészetével, jövőképével foglalkozó munkákat jelentetett meg az elmúlt napokban.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszéke 2022. szeptemberében új évfolyamot indít az „Urbanista” felsőfokú szakirányú továbbképzésen.

Az 1992-es világkiállításra épült magyar pavilon Makovecz Imre egyik legfontosabb épülete, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kilencvenes évek magyar építészetének is egyik legemblematikusabb alkotása. Az évek óta üresen pusztuló ház most úgy tűnik, gazdára talál. Egy gazdag spanyol üzletember, Mario López Magdaleno vásárolja meg és újítja fel.

Egy olyan új amerikai város létrehozása a cél, amely globális mércét állít fel a városi élethez, kiterjeszti az emberi potenciált, mely mestertervvé válik a jövő generációi számára. A kérdés az, hogy a semmi közepén épülő város kiket vonz majd a befektetési szerencselovagokon kívül.

Korlátozott számban még kaphatók belépőjegyek a jövő heti, július 2-i Nemzetközi Építészkongresszusra, melyről korábban már küldtünk Önnek értesítést. Ha érdeklik az előadások – az előadókról alább bővebb információt is küldünk –, akkor érdemes most jelentkeznie, hogy biztosítsa a helyét a konferencián! Mint ahogy azt előző levelünkben is írtuk, a rendezvényen – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – védettségi igazolvány felmutatásával lehet részt venni.

Bemutatták a tatai Öreg-tó partjára tervezett szálloda látványterveit, ami országos felháborodást váltott ki. Most a sokak által emlegetett ellenérvek mellett szeretném egy olyan szempontra is felhívni a figyelmet, amelyről még nem esett szó, pedig talán az egyik legfontosabb.

Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.

A Budavári Országos Villamos Teherelosztó bontása már néhány éve is felmerült, de akkor az építészszakma egy emberként állt ki mellette, így sikerült megmenteni. Most úgy tűnik, a Belügyminisztérium mégis szembe megy azokkal, akik szeretnék megőrizni nemzeti értékeinket: lebontják Virág Csaba híres épületét.

A látványtervek alapján nem is gondoltuk volna, milyen lesz az Országház az új emlékhelyről nézve.

A frissen megjelent könyv Lovra Éva 2013-tól 2019-ig folytatott kutatásának izgalmas lenyomata, amelynek célja a városok rendszertanának felállítása volt az Osztrák-Magyar Monarchia 1867 és 1918 közötti időszakához. A kutatás a régió egészét fogja át, vagyis módot ad az akkori városfejlődés és városfejlesztés eredményeinek egységes szemléletű bemutatására és értékelésére.

Mit szólnátok hozzá, ha a Kiskörút és a Gerlóczy utca sarkán egy akkora toronyház állna, mint az Anker-palota? Az új főpolgármester ismét szóba hozta a Városháza tér kérdését. Bár ő csak parkosításról beszélt, eszembe jutott, hogy a terület átalakítására hány terv született már. Megmutatom a legutóbbit.